Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Az 1848-as nemzeti zsinat előkészítése. A felsőpapság és a radikális alsópapság értelmezése - az erdélyi egyházmegye tükrében
Az 1848-as nemzeti zsinat előkészítése 41 kinevezési jogának tiszteletben tartása mellett, óhajtanák az erdélyi megyének kerületei”.^ Kovács Miklós tehát nem járult hozzá, hogy a szabad püspöki kinevezés jogát megszorító egyházmegyei zsinati kérés egyáltalán felteijesztésre kerülhessen. A liturgikus kérdések tárgyalásakor a Gergely-féle naptár betartását a görögkeleti szertartásúak között is a Julianus-féle naptár helyett az erdélyi egyházmegyei zsinat résztvevői szintén megpróbálták a hatályos egyházjogi szabályok ellenére döntéserőre emelni. Egyértelmű volt, hogy ennek érdemi eldöntésére csak a soron következő nemzeti zsinat képes, ha azt a Római Szentszékhez való felterjesztés után a pápa jóváhagyja, s kihirdethetővé válik.75 76 Mégis megpróbálták erőltetni, hogy már az egyházmegyei szinten érdemi döntés történjen. A válaszmányi munkában közóhajként került megfogalmazásra, hogy a görögkeletiek Julianus-féle naptára eltöröltessék. A választmányi jegyzőkönyvben végül ezt a teljes részt kihúzzák, s jól látható, hogy más tintával, tehát utólag odaírják: „a nemzeti zsinat eszközölje ki az egyformaságot”. Az utolsó, erre vonatkozó mondatot (minthogy ez a G[örög]Kat[oliku]sok hitvallásával nem ellenkezik) újra csak kihúzták.77 Az előkészítő választmányi jegyzőkönyvben alkalmazott javítgatások jelzik, hogy a zsinati munkálat során a döntéshozást feltehetően a megyéspüspök megakadályozta, csak ahhoz járulva hozzá, hogy a javaslat a nemzeti zsinat elé kerüljön felterjesztésre. Hasonló a böjti fegyelem esete is, ahol, már a kérdés tárgyalásának kezdetekor figyelmeztette a résztvevőket a megyéspüspök, hogy a jegyzőkönyvbe csupán vélemény és óhajtás formájába jegyezzék fel a hozzászólásokat, hiszen a böjtöt a nemzeti zsinat fogja szabályozni78 a pápával történő egyeztetés során.7« Az egyeztetés szükségességét indokolta az is, hogy az egész egyházat érintő kérdésben (márpedig a böjti fegyelem ilyen)80 még a nemzeti zsinat sem hozhatott volna érvényes döntést. Az erre vonatkozó egyházjogi előírás ugyanis eléggé egyértelmű: ,A böjt az egyház parancsa szerint szigorúan megtartandó; a trienti zsinat is meghagyja a püspököknek,81 hogy a böjtöt, amennyiben csak lehet, 75 Az augusztus 27-re összegyűlő Erdély megyei zsinat tanácskozási tárgyainak rövid átnézete, - az egri érseknek beküldendő pontok. 13. d. - GYÉFKL. EZs. d. I. í/e. Szám nélk. 76 SZEREDY, 1883. 258. § 645-648. p. 77 Választmányi munkálat azon zsinati tárgyakról, melyekről készítendő megyezsinati munkálat a veszprémi nagyméltóságú püspök Úrnak leszen beküldendő, a. 4.----G YÉFKL. EZs. d. I. í/e. Szám nélk. 78 E tárgyalási pontot a magyar püspöki kar részéről Fogarasy Mihály választott skodári püspök eleve azzal a megjegyzéssel küldte meg, hogy érdemben csak a nemzeti zsinat fogja tárgyalni. 7« Ettől függetlenül 1849-ben Kovács Miklós megyéspüspök az egyik plébános kérését figyelembe véve egy partikuláris döntéssel a máréfalvi községnek engedélyt ad az adventi böjt alóli felmentésre, megfogalmazva azt is, hogy ez nem általános engedély, hanem csak átmeneti rendelkezés. Kovács Miklós püspök válaszlevele Csergő Antal máréfalvi lelkésznek. 1849. november 4. - GYÉFKL. PL 391. dob. 24. csop. 516/1849 80 SZEREDY, 1883. 258. § 645-648. p. 81 Conc. Trid. Sess. XXV. de delectu cibor.
