Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Az 1848-as nemzeti zsinat előkészítése. A felsőpapság és a radikális alsópapság értelmezése - az erdélyi egyházmegye tükrében

Az 1848-as nemzeti zsinat előkészítése

39

jónak látták és múlhatatlannak a légváltoztatást”, s így került Gyergyóalfaluba megválasztott plébánosként 1844-ben. Március 4-én érkezett meg, s már májusban ki is nevezték kerületi főjegyzőnek, októberben pedig Csík-Gyergyó és Kászonszék ülnökének is. A gyergyói kerület által készített beadványokon egyformán érződik alapos teológiai, elsősorban egyházjogi és egyháztörténeti képzettsége, de ugyanúgy tetten érhető, hogy pesti és bécsi tanulmányai alatt kialakult kapcsolatait ápolva első kézből értesült az országos változásokról és törekvésekről. Az 1848 augusztusában megtartott, a zsinatra javasolt témák véleményezésére összegyűlt gyergyói kerületi gyűlés jegyzőkönyve tételesen rögzíti is, hogy „ezekre feleletét jegyző Andrási Antal előlegesen el készítve, fel olvassa, mit a gyűlés pontonként meg vitatva igen kevés észrevétellel magáévá tett.” Nem tekinthető a véletlen művének, hogy az egyházmegyei zsinaton hivatalból jelen levő Mészáros Antal esperes mellett a kerület képviselőként Andrási Antalt delegálta.6? Az egyházmegyei zsinat munkálatait megelőző vegyes Státus-gyűlésen szintén mindketten jelen voltak, a Státus-gyűlés kérésére a megyéspüspök a világi jegyző, Vinkler Ferenc mellé egyházi jegyzőnek a jelenlevők kérésére Andrási Antalt jelölte ki.* 66 67 68 *

Az erdélyi egyházmegyei zsinaton elhangzó, az előkészítő bizottságok által összesített javaslatok tárgyalása során megállapítható, hogy az erőteljesen jelentkező alsópapsági döntési vágy jelenléte mellett a megyéspüspök kézben tartotta a tárgyalásokat,6« kitartva a nemzeti zsinatra történő előkészület mellett. Az első zsinati nap jegyzőkönyvének felolvasása után, 1848. szeptember 2-án a jegyzőkönyvbe bekerült, hogy a püspök „nem ellenzi, hogy a már megállapított gyűlési határozat kérelmi alakba felterjesztessék” a nemzeti zsinat elé.

Több olyan kérdéskörrel is találkozunk az erdélyi egyházmegyei zsinat jegyzőkönyvében, ahol egyértelmű, hogy a résztvevők csak javaslatokat összegeznek, s a megoldást a kérelmi alakban történő felteijesztés után a nemzeti zsinattól várták. A gyermekek elsőáldozásának szertartásánál például utaltak arra, hogy irányadónak az 1843-as mainzi Studenmaier Geist des Christenthumst Ritual dem Geiste und Anordnungen der Kath.

1697. Consegneuter ante Ruinea Gyergyóiens. - Bőrbe kötött hosszúkás könyv az Egyházközség földjeiről, a pénztárról, a templomi berendezésről és az Egyházközség szabályzatáról, végzéseiről, az 1697-es leltárról. Feljegyzések Gyergyó romlása előtti időből. Az eredetiből készült fénymásolat, Fülöp Sándor magángyűjteménye. Másolatban: GyFL GyGyL.

66 Önéletrajza szerint: „ennyi hivatalos foglalatossággal, a szünetlen olvasást egybekapcsolva, kénytelenítettem éj-nappal dolgozni, mi megrontá egészségemet s 1842-ben májbajban meghalok vala, ha az Előpataki 5 héti cura ne segilyen rajtam. Csakugyan ez üdő óta egészségem oly gyenge, kedélyem levert és búskomor volt.”

67 Az erdélyi egyházmegyéi zsinat jegyzőkönyve. Résztvevők névsora. - GYÉFKL. EZs. d. I. l/e. 1085/1848.

68 Az erdélyi katholikus vegyes Status gyűlésnek Kolozsvárott 1848-ik év Kisasszony- hava 27-kén tartott ülésének Jegyzőkönyve. - GYÉFKL. EZs. d. I. l/e. szám nélk.

6« Nem lényegtelen rámutatni, hogy csíktusnádi Kovács Miklós erdélyi püspök jogi diplomát is szerzett Kolozsvárt, mielőtt nagyváradi teológiai tanulmányait elkezdte volna. JAKUBINYl György: Romániai katolikus, erdélyi protestáns és izraelita vallási archontológia. Gyulafehérvár, 2004. (2. kiad.) 31. p.