Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Az 1848-as nemzeti zsinat előkészítése. A felsőpapság és a radikális alsópapság értelmezése - az erdélyi egyházmegye tükrében
38 Egyháztörténeti Szemle XV/2 (2014) egyházmegyei zsinati jelleg bizonyult meghatározónak, elsődleges fontosságú azoknak a radikális kéréseknek a sorsa, amelyeket az alsópapság az egyházmegyei zsinat szintjén igyekezett megoldani. Már az egyházmegyei zsinat megnyitóján a résztvevők megpróbálták átvinni, hogy az egyházmegyei zsinat ne csak előkészítő jelleggel bírjon. Az egyik résztvevő rákérdezett, hogy „vajon ezen gyűlés csak egyszerűen tanácskozmányi gyűlés leend, vagy pedig olyan, mely szótöbbséggel érvényes határozatokat hozhat? Mely kérdésnek megvitatása után elnöklő püspök úr ezen zsinatot oly erejűnek nyilvánítja, minőnek azt a Tridenti zsinati köz-zsinat határozza”.61 A résztvevő nevét, aki a kérdést feltette, a jegyzőkönyv ugyan ebben az esetben nem őrizte meg, de valószínűsíthető, hogy a kérdést feltevő pap Andrási Antal gyergyóalfalvi plébános, gyergyói kerületi jegyző volt. A zsinat előkészítése során az önállóan értékelhető egyházmegyei zsinat szervezését leginkább a gyergyói kerület sürgette. Ez az esperesi kerület messzemenően elfogadta Andrási Antal tekintélyét, aki a térség legmagasabban képzett papja volt. Miután Kolozsvárt a gimnáziumi tanulmányait elvégezte, 1827 és 1829 között a filozófiai alapképzésben Gyulafehérváron részesülve, teológiai tanulmányait Pesten folytatta. Két évi pesti tanulmány után a kolerajárvány miatt visszakerült ugyan öt hónapig Erdélybe, majd a járvány megszűntével folytathatta tanulmányait, de ekkor már Bécsben, a Pazmaneumban. Pappá szentelése után62 rövidesen, 1833- tól63 tovább folytatta bécsi tanulmányait, de ekkor már az Augustineumban,64 * ahonnan egyházjogi és történelmi szigorlatai letétele után visszarendelték Gyulafehérvárra teológiai tanárnak. Egy évig tanított dogmatikát, utána hét évig egyházjogot és történelmet. „Ez alatt voltam egyszersmind prefektus, administrator, számvevő, ülnök, majd felesküdtem ügyvédnek” - vallja önéletrajzában.66 Egészségi okok miatt66 került sor elhelyezésére, „az orvosok 61 Az erdélyi egyházmegyei zsinat jegyzőkönyve. Első ülés, 4. pont. - GYÉFKL. EZs. d. I. l/e. 1085/1848. 62 Erre 1833. július 14-én került sor Pozsonyban, a felszentelést egyházmegyés püspöke, Kovács Miklós végezte. Ferenczi Sándor: A gyulafehérvári (erdélyi) főegyházmegye történeti papi névtára. Bp.-Kolozsvár, 2009.152. P. 63 1833-ban szerepel a növendékek névsorában. Tusor Péter: A bécsi Frintaneum tagjai Magyarországról, 1816-1918. In. Lymbus. Magyarságtudományi forrásközlemények. Bp., 2007. 211. p. 64 A bécsi Augustineum a Habsburg-birodalom sajátos egyházi elitképző intézménye volt. 1816-ban alapította I. Ferenc császár. Rendeltetése dinasztiahű, megbízható egyházi elit nevelése volt. A teológiai tanulmányaikat befejezett, rendszerint felszentelt papnövendékek általában 2-3 évet tölthettek a császár és király közelében. Általában 8-10 magyarországi hallgatója volt, de 1824 és 1848 között csak évi 6. A jelöltek kiválasztásában a szemináriumi elöljárók véleménye volt a meghatározó. A budapesti Központi Szeminárium az Augustineum utánpótlásában kulcsfontosságú volt, mert ennek a pesti szemináriumnak a hallgatói tanulhattak egyetemi szinten teológiát. A végzett növendékek esetében az Augustineum vezetősége tett javaslatot az elhelyezésükre. Lelkipásztori foglalkozás helyett oktatói vagy aulai szolgálatra javasolták őket. Tusor Péter: A bécsi Augustineum és Magyarország, 1816-1918. In. Aetas, 2007.1. sz. 32-40. p. 66 Andrási Antal önéletrajza. In. Liber oblongus in pelicea compactura, de fundis, peculia, supellectiti Templi et constitionis Parochialibus, inclesatus ab Inventaris ani
