Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Az 1848-as nemzeti zsinat előkészítése. A felsőpapság és a radikális alsópapság értelmezése - az erdélyi egyházmegye tükrében
Az 1848-as nemzeti zsinat előkészítése 37 hogy „a buda-pesti papság 12 pontból álló petícióját5? [...] annak minden pontját illő komolysággal, higgadt ésszel megvizsgálok, úgy találtuk, miképp azok nem csak a buda-pesti, de az egész magyar clerus sérelmeit, kéréseit foglalják magukban, azért egész készséggel, egyes akarattal azokat magunkévá tettük, elfogadtuk”. Ugyanakkor e kérdések „legtöbbike csak egy nemzeti, vagy megyei zsinaton eldönthető,” ezért kérték ennek - az egyházmegyeinek - összehívását. A Gyergyóújfaluban megtartott rendkívüli gyűlés jegyzőkönyvéből8 kiderül, hogy ezt egyrészről a püspöki konzisztórium útján kérték kieszközölni a megyéspüspöknél, de ugyanakkor „hogy pedig ezen folyamodásunk annál sikeresebb legyen, annak pártolására felszólítandónak véltük a szomszéd Esperes urakat, u[gy] m[int] a fel- és alcsíki, háromszéki, sepszi és miklósvári, megint az udvarhelyi, M[aros]vásárhelyi, küküllői és tordai esperes urakat, ezen kérelmünk pártolására.” A beadvány és a kerületekhez küldött körlevél tartalmüag azonos, az indoklásban viszont eltérést találunk. A püspöki konzisztóriumhoz írt beadványban az egyházjogi szabályokat felsorolva kiemelték az évenkénti egyházmegyei zsinatolás szabályát, a zsinat azonnali összehívását a kepe problémával indokolva.57 * 59 Kitérve a papi nyugdíjalap kérdésére, burkoltan jelezték, hogy az alap költségvetésére is kíváncsiak. A kerületi esperesekhez írt felhívásukban rámutatva az átalakulások nagyságára, feltették a kérdést, hogy „vajon Egyházunkban, melyben szolgálunk, - vajon Statusunkban, melynek tagjai vagyunk a tökély azon pontján állanak é fegyelmi intézeteink, rendszabályaink, melyeket még a jelenkor mindent magával ragadó árja is sérthetlenül, bántatlanul kell, hogy hagyjon? S midőn ezen kérdésre ön meggyőződésünk, tapasztalásunk szerint nemmel felelt” - kérték, hogy a budapesti papság pontjait az esperesi kerületekben is tárgyalják meg. Ezt követően az esperesekhez írt körlevél folytatása szó szerint megegyezik a konzisztóriumhoz írottal, de a szóhasználatban erőteljesebb fogalmakat használtak. Itt már nem csak kíváncsiak a költségvetésre, hanem számoltatni akarták a kezelő urat, kifejtve, hogy a papi nyugdíjalap veszélyben van. Körlevelük mérhető hatása, hogy ennek szellemében fogalmazta meg már május 24-én beadványát a Belső Szolnoki kerület is.60 Körlevelük másik hatása, hogy a gyergyói beadványban szereplő meglátások (például az ún. kepekérdés, elaggott papok és a papnevelde tőkéje stb.) tárgyalására az egyházmegyei zsinaton sor került. Annak behatárolásában, hogy az erdélyi 1848-as nemzeti zsinatot előkészítő egyházmegyei zsinaton az előkészítő jelleg vagy az önálló 57 A beadványban az aláírók az egyházon belüli demokratizáló javaslatok mellett síkra szálltak az anyanyelvi liturgia, a papság méltányos és arányos fizetése, a világi ruha viselése, a teljes papság bevonásával tartandó évenkénti zsinatolás mellett. 5® Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Gyergyói Gyűjtőlevéltára (továbbiakban: GyFL. GyGyL.): Gyergyószentmiklósi Plébánia iratai. Helyi egyházi archontológia. 1276-1861. Gyergyói esperesi kerület papságának gyűlési jkt. 1814-1862. 1848. május 22. Gyergyóújfalu, rendkívüli gyűlés jegyzőkönyve, s« „E felett, ha csak azt nem akarjuk, hogy a világiak rólunk nélkülünk önkárunkra határozzanak, múlhatatlanul össze kell gyűlnünk mentői elébb.” 60 Gajzágó Kristóf Belső Szolnoki esperes levele Kovács Miklós püspökhöz. Szamosújvár, 1848. május 24. - GYÉFKL. Pl. 389. dob. 11. csop. 821/1848.
