Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Az 1848-as nemzeti zsinat előkészítése. A felsőpapság és a radikális alsópapság értelmezése - az erdélyi egyházmegye tükrében
36 Egyháztörténeti Szemle XV/2 (2014) „Először is a püspököknek itt Pesten és pedig saját lakásomon tartott értekezleteiről kívánom Excelentiádat tudósítani. Meg kell jegyeznem, hogy azok június i-sőjétől 7-dikéig tartottak [...] a conferentiákban a püspökök elhatározták a Nemzeti Zsinat megtartását, és pedig a megnyitási napot szeptember 24-re tették, helyül Esztergomot választották. A tárgyakat kiszemelték, miképp az ide csatolt mellékletben fel vannak jegyezve [...] A zsinatba csak azok fognak meghívatni, kik de iure et conseutudine eddig is meghívattak [...] A szemináriumokról úgy gondolkoznak, hogy mivel többé a megyei szemináriumokat fenntartani nem lehet, négy vagy öt nagyobb szemináriumot fognak felállítani.”s2 A püspökök tanácskozásáról Kovács Miklós erdélyi püspök már korábban értesült a Religio és Nevelés oldalairól. Tekintve, hogy „czélját ezen, nekem hivatalosan értésemre nem adatott értekezletnek, nem tudhatom; tudnom pedig a magyar katholika egyházéihoz hasonló érdekektől vezéreltetett erdélyi egyházmegyémnek jelen teendőinek biztos és czélravezető elintézésében, nem csak hasznos, hanem szükséges volna”, megkérte tehát püspöktársát, hogy tájékoztassa a tanácskozásról, illetve érdeklődött a tervezett nemzeti zsinatról is: „mikorra fog a nemzeti zsinat kihirdettetni? Hol fog tartatni és kinek elnöklete alatt? Mily arányban fogja minden megye követeit felküldeni? Mik lesznek főbb tárgyai? Fognak-e világiak is megjelenni, és mily arányban? satföbbi]”.» E levélre adott válaszként foglalta össze röviden a fentiekben a tervezett nemzeti zsinatnak tárgyait Fogarasy Mihály választott skodári püspök. Miközben Kovács Miklós megyéspüspök az egységes szempontok mentén a nemzeti zsinatot előkészítő egyházmegyei zsinatát szervezi, az erdélyi radikális alsópapság nagyon intenzív szervezkedésbe kezdett, hogy önállóan értelmezhető egyházmegyei zsinatra kerülhessen sor. A kézdi- orbai kerület papsága az egyházmegyei zsinat szükségességét a forradalom teremtette új helyzettel indokolta. Megfogalmazták, hogy a kerület papsága „határozottan vissza utasítand minden, a kor szelleméből kinövő újítási ferde viszketeget,” de a „megyei Nemzeti Zsinatoks4 megtartásának általánossá vált óhajtását ilyennek nem tartjuk, annálfogva annak rendeléséért, megtartásáért könyörgünk”.5s A gyergyói papság május 22-én kelt körlevelébens6 kifejtette, 52 53 54 55 52 Fogarasy Mihály választott püspök levele Kovács Miklós erdélyi püspökhöz. 1848. június 13. - GYÉFKL. Pl. 389. dob. 3. csop. 990/1848., 945/1848., 850/1848. 53 Kovács Miklós erdélyi püspök levele Fogarasy Mihály választott skodári püspökhöz. Gyulafehérvár, 1848. június 4. - GYÉFKL. Pl. 389. dob. 10. csop. 745/1848. 54 A megnevezés jól jelzi az alsópapság bizonytalanságát: tudnak a nemzeti zsinati tervről, de mégis inkább az egyházmegyei zsinattól remélik problémáik megoldását. A szóhasználatban végül egy egyházjogilag nem ismert fogalmat használnak: egyházmegyei nemzeti zsinat. 55 Kádár Antal esperes és Elekes István jegyző által aláírt esperesi tanácskozási jegyzőkönyv, átküldve Kovács Miklós püspöknek. Gelence, 1848. Pünkösd hava 17. - GYÉFKL. PL 393. dob. 37. csop. 688/1848. 55 Mészáros Antal gyergyói esperes beadványa az erdélyi Consistoriumhoz, Gyergyószentmiklós. 1848. május 27. - GYÉFKL. Pl. 393. dob. 37. csop. 823/1848.
