Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Az 1848-as nemzeti zsinat előkészítése. A felsőpapság és a radikális alsópapság értelmezése - az erdélyi egyházmegye tükrében

32

Egyháztörténeti Szemle XV/2 (2014)

zsinat elnökségi kérdése ezzel megoldódott. Hám János a maga részéről fel is vállalta a nemzeti zsinat szervezését, hivatalosan megküldve a tárgyalásra javasolt pontokat az egyházmegyéknek.3° A felsőpapság által kidolgozott tematika az 1848-as, az uralkodó által szentesített pozsonyi törvények katolikus egyházat érintő cikkelyei miatt szükségessé vált önvédelmet igyekezett előkészíteni. Ezért elsősorban a belső autonómia biztosításának anyagi és jogi feltételeit, a papság felkészültségét, a szükséges liturgikus reformokat csoportosították. A javasolt pontok esetében a magyar püspöki kar elképzelését támogatva elfogadta, hogy öt megyéspüspökn által vezetett bizottság jöjjön létre, akikhez az adott témakörökben készülő egyházmegyei javaslatokat kellett beküldeni véleményezésre, összegzésre, a nemzeti zsinatra történő előkészítésre. Hám János az erdélyi püspökhöz írt első levelében kifejezte reményét, hogy a nemzeti zsinaton jelen tud lenni.3* 2 Az erdélyi egyházmegye fejeként kellett volna ott egyházmegyéjét képviselnie, illetve az irányítása alatt megtartott egyházmegyei zsinat javaslatait elfogadtatnia. Kovács Miklós püspök azonban már szeptember 20-án levélben értesítette Nádasdy Ferenc kalocsai érseket, hogy a nemzeti zsinatra - amelynek dátumát már kitolták az országgyűlés befejezésének 28. napjára - nem tud elmenni. Levelében kifejtette, hogy nagyon óhajtott volna megjelenni a nemzeti zsinaton, mintegy befejezni azt a munkát, amelyet egyházmegyéjében a megyei zsinaton elkezdett,33 viszont ebben a betegsége akadályozza: „nem ritkán orvosi segélyre szorulok... testem, a hosszú idők során át elerőtlenedett földi része önsúlya alatt leroskadni kez[d]ne, kivált e mind inkább zorduló téli időben”. Az egyházjogi előírásoknak megfelelően élve jogával, „méltóságos és főtisztelendő Fogarasy Mihályt, választott] skodári püspök, apát és kanonok urat, mint az erdélyi megyének dicsért és tisztelt koszorúzott fiát és neveltjét, a magyar nemzeti zsinatra személyes meghatalmazottamnak mai napon kineveztem, megbíztam, és felkértem, miszerint az erdélyi megyének érdekeit, mint személyesem és meghatalmazottam a magyar nemzeti zsinaton erélyesen pártolni, védeni és előmozdítani méltóztassék”. Ugyanakkor erről az óhajáról Fogarasy Mihályt is értesítette. E feladatra „kinevezem és felkérem” szófordulatot használva jelölte ki. Azért, hogy hathatósan helyettesíthesse őt, megküldte neki a vegyes Státusgyűlés és az egyházmegyei zsinat jegyzőkönyveit, amelyből „méltóságod Erdélynek kívánságait és terveit34 megértendi”.

kinevezésénél. Bp., 1922. 53. p.

29 Adriányi Gábor: Püspökök kinevezése és elmozdítása 1848-1849-ben. In: Új Ember Kalendárium, 1999. Bp., 1999. 49. p.

3° Hám János levele Kovács Miklós erdélyi püspökhöz a zsinati pontokról. Pest, 1848. július 20. - GYÉFKL. Pl. 389. dob. 3. csop. 994/1848.

3' Lonovics József egri érsek, Zichy Domokos veszprémi püspök, Szcitovszky János pécsi püspök, Rudnyánszld József besztercebányai püspök, Ocskay Antal kassai püspök elnökletével.

32 Hám János levele Kovács Miklós erdélyi püspökhöz a zsinati pontokról. Pest, 1848. július 20. - GYÉFKL. Pl. 389. dob. 3. csop. 994/1848.

33 Kovács Miklós erdélyi püspök levele Nádasdy Ferenc kalocsai érsekhez. 1848. szeptember 20. - GYÉFKL. EZs. d. I. í/e. 1085/1848.

34 Itt a levélben szerepelt a „és határozatait” fogalom is, de ezt utólag áthúzták.