Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Az 1848-as nemzeti zsinat előkészítése. A felsőpapság és a radikális alsópapság értelmezése - az erdélyi egyházmegye tükrében

Az 1848-as nemzeti zsinat előkészítése

33

Fogarasy Mihály címzetes skodári püspök feladatának eleget téve, addig is, amíg a nemzeti zsinaton a képviseletet elláthatná, egyelőre tájékoztatta Kovács Miklós püspököt a magyarországi eseményekről. Október 19-én kelt leveléből tudjuk meg,'« hogy jelen körülmények közt a Nemzeti zsinat tartása talán tavaszig is el fog halasztatni”. Egy héttel később keltezett levelében hasonló híreket közölt: „ha e mostani zavarok közt, melyek végét előre ellátni nem lehet, megtarthatik-e ez évben a zsinat, nagyon kételkedem, talán jobb is lesz azt tavasszal megtartani ekkor Excellenciádhoz is lehetne reményünk”.35 36 37A nemzeti zsinat megtartása azonban teljesen elmaradt a közbejött válságos események miatt.37

A nemzeti zsinat elmaradt ugyan, viszont az előkészületekre sor került. Erdélyben Kovács Miklós püspök nagyon komolyan vette az előkészületeket, a nemzeti zsinat tervébe kezdettől kész volt belekapcsolódni. Az előkészítő jellegű, Szcitovszky János pécsi püspök által javasolt petíciós akció38 39 * esetében már májusban kérte, hogy ezek aláírására sor kerüljön egyházmegyéje területén. Körlevelében megfogalmazta: „szíveskedjék a religio és egyház legszentebb ügyében szerkesztett, ide mellékelt, s a legközelebbi erdélyi országos, s ha itt célt nem érnénk, a magyarhoni nemzeti gyűlésre is múlhatatlanul beadandó pontokat egy, minél előbb tartandó kerületi gyűlésben hatályos közremunkálásával pártolni, indokolni és lehetőleg felvilágosítással e közügyünket oda vezetni, hogy a kerületbeli plébános urak, legszentebb jogaink érzetétől áthatva, a meggyőződés és keresztény szeretet útján minden rendű híveiket egyházunk érdekében megnyerni, s az aláírásra bírni siessenek... s az így elkészült íveket még e folyó hó lefolyta előtt hozzánk beküldeni buzgólkodjék”.3? a petíciók aláírását szorgalmazó körlevelének kiküldéséről értesítette a magyar püspöki kart is. Az esztergomi káptalannak írt válaszlevelében rámutatott, hogy „felszólításunk az erdélyi megyében termékeny földre talált, úgy hogy örömmel írhatom, hogy a magyarhoni katholikusoknak általunk is elfogadott petíciója, egy-rokonszenv és pártolásra buzdító levél kíséretében megyémben épen azon naptól fogva járja a körutat, melyben önök felszólítása költ”.4°

Az erdélyi megyéspüspök a petíciók aláírásának támogatásával jelezte,

35 Fogarasy Mihály levele Kovács Miklós erdélyi püspökhöz. Pest, 1848. október 19. - GYÉFKL. EZs. d. 1. l/e. 1296/1848.

36 Fogarasy Mihály levele Kovács Miklós erdélyi püspökhöz. Pest, 1848. október 26. - GYÉFKL. EZs. d. 1. l/e. 1296/1848.

37 SZEREDY, 1883. 258. §. 648. p.

3® Amely csak a vallási és iskolai alapítványi javak szabad kezelését kérte: .Alulírottak a bevett minden vallásra nézve törvényszerűleg kimondott viszonosság elve szerint óhajtjuk és követeljük, hogy mi katholikusok a vallás- és iskolaalapítványi javadalmakat magunk, minden más vallásnak befolyása nélkül kezelhessük és azokról szent Egyházunk és iskoláink szükségeire rendelkezhessünk.” Szcitovszky pécsi püspök körlevele az esperesekhez. 1848. május 20. - GYÉFKL. PL 389. dob. 3. csop. 703/1848.

39 GYÉFKL. PL 389. dob. 4. csop. 707/1848.; Kovács Miklós püspök körlevele a kerületi esperesekhez. Aláírás nélkül. Gyulafehérvár, 1848. május 1. - GYÉFKL. PL 389. dob. 11. csop. 821/1848.

4° Csíktusnádi Kovács Miklós erdélyi püspök válaszlevele az esztergomi főkáptalanhoz. Gyulafehérvár, 1848. május 20. - GYÉFKL. PL 389. dob. 3. csop. 687/1848.