Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Az 1848-as nemzeti zsinat előkészítése. A felsőpapság és a radikális alsópapság értelmezése - az erdélyi egyházmegye tükrében
Az 1848-as nemzeti zsinat előkészítése 31 kérdések listáját javasolhatja, illetve ki az, aki a nemzeti zsinat elnökletét vállalhatja. Az esztergomi főkáptalan 1848. május 2-án kiadott körlevelében ki is emelte, hogy az érdekérvényesítés legjobb formájának a nemzeti zsinatot tartanák, de amíg az esztergomi hercegprímási szék betöltésére sor kerülne, addig is jó lenne elkezdeni a készületeket: „ míg ez megtörténnék, az annak idejében, szükség esetére más egyházmegyei főnök elnöksége alatt is megtartandó nemzeti zsinathoz szükséges előkészületül, megyéjében zsinatot összehívni méltóztassék”.23 A nemzeti zsinat összehívása körüli jogi bizonytalanságot jelzi, hogy a váci egyházmegye felhívást intézett az egyházmegyei vezetőkhöz 1848. május 11-én.24 Az irányítás átvételére tett próbálkozásukban felkérik az összes megyés főpásztort és káptalani helyettest, hogy a zsinatra történő készülődés miatt „megyéikben kibocsátott, vagy kibocsátandó rendeleteiknek ezen egyházmegyei kormánnyal” közöljék.25 1848. május 20-án kiadott körlevelükben viszont az esztergomi főkáptalan körlevele hatására elfogadva a prímási székhely elsőbbségét, már csak azt kérik az esztergomi székeskáptalantól, hogy a tematika a szigorúan vett egyházi ügyek feletti intézkedés legyen.26 Úgy az esztergomi, mint a váci káptalan nemzeti zsinatot tervező lépéseivel párhuzamosan a magyar megyéspüspökök joggal érezték magukat illetékesnek a nemzeti zsinat szervezése kérdésében. Az 1849-ben a pápai megerősítéssel is kinevezett prímás, 1848-ban még csak pécsi megyéspüspöki címet viselő Szcitovszky János már a pozsonyi országgyűlésen megfogalmazza az érdekérvényesítés első lépésének szánt petíció szövegét. A petíciós felhívás a nemzeti zsinat meghirdetésével párhuzamosan jutott el az egyházmegyékhez, így Erdélybe is. 1848 nyarán körvonalazódni kezdett a nemzeti zsinat elnökletének kérdése is. Az esztergomi érseki szék üressége miatt jog szerint az elnöklet a kalocsai érseket, Nádasdy Ferencet illette, viszont ő június végén éppen szemműtétnek vetette alá magát, Bécsben. Mivel az orvosi beavatkozás utáni felépülés gyorsaságában nem lehettek biztosak, a magyar megyéspüspökök a rangidős erdélyi püspököt, Kovács Miklóst kérték fel az elnöki tisztségre.27 Három nappal a felkérést követően - június 25-én - végül sor kerül az üresen álló püspöki székek, illetve a hercegprímási szék betöltésére is,28 amikor az uralkodó Hám Jánost nevezte ki.29 A nemzeti 23 Az esztergomi káptalani gyűlés határozata, Esztergom, 1848. május 2. - GYÉFKL. Pl. 389. dop. 3. csop. 687/1848. 24 VPKL. Protocollum consistorialia. 1847-1849. A későbbiekben az egységesség biztosítását az esztergomi székeskáptalantól várva kérik, hogy a tematika a szigorúan vett egyházi ügyek feletti intézkedés legyen. 1848. május 20. - Uo. 23 VPKL. Püspöki Hivatal Iratai. Egyházmegyei Zsinatok. 1848. Protocollum consistorialia. 1847-1849.1848. május 11. 26 Uo. 1848. május 20. 27 GYÉFKL. PL 389. dob. 3. csop. 871/1848.; Bémer László váradi püspök levele Kovács Miklós erdélyi püspökhöz. Nagyvárad, 1848. június 22. - GYÉFKL. PL 390. dob. 2. csop. 703/1848. 28 A kinevezett személyek a főkegyúri jog rendszere következtében azonban püspöknek, érseknek csak akkortól kezdve tekinthetők, amikor megkapják a pápai bullát, s sor kerül felszentelésükre. Tomcsányi Lajos: A főkegyúr szerepe a püspökök
