Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Az 1848-as nemzeti zsinat előkészítése. A felsőpapság és a radikális alsópapság értelmezése - az erdélyi egyházmegye tükrében

Közlemények

Az 1848-as nemzeti zsinat előkészítése. A felsőpapság és a radikális alsópapság értelmezése - az erdélyi egyházmegye tükrében1

Tamási Zsolt

A magyarországi római katolikus egyházmegyék a 19. században egyértelműen igényelték az egyházmegyei zsinatok mellett a nemzeti zsinatok megtartását. A nemzeti zsinat igényének megfogalmazásánál a század elején Rudnay Sándor hercegprímás szükségét látta egy átfogó belső reformnak, aminek kezdeményezésére 1819-ben történt esztergomi érseki kinevezése után lett lehetősége. A jozefinista papnevelés éreztette hatását, a lelkipásztorkodó papság fegyelme egyre több kívánnivalót hagyott maga után. Az általános egyházi állapotok romlása közepette hirdette meg a nemzeti zsinatot 1822-re Pozsonyba.2 3 A katolikus egyház államegyház jellege miatt a javasolt tárgyalási pontokba a király beleszólhatott, gyakorlatilag meghatározva a zsinati tematikát.3 1848-ban egészen más események miatt került terítékre a zsinati gondolat. A pozsonyi törvénykezés egyházat érintő pontjai önvédelmet tettek szükségessé, s ezzel párhuzamosan a forradalmi hangulat egy radikális változás lehetőségét villantotta fel. Az eltérő kezdeményezési indok mellett viszont megfigyelhető a folytonosság gondolata is. 1848-ban a magyar püspöki kar által összeállított tárgyalási pontoknál szerepelt ugyanis, hogy „a régi Nemzeti iratokból használtassanak a haszonvehetők”.4 5 Ezt a folytonosságot jelzi, hogy a későbbiekben is hivatkozási alap maradt az 1822-es dokumentáció.® Témánk szempontjából jelentős kiemelni, hogy 1849-ben a

1 A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1- 2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” keretében a Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj a konvergencia régióban (A2-MZPD-12-0172) támogatásával készült.

2 Hermann Egyed: Az 1822-i erdélyi egyházmegyei zsinat. Bp., 1936. (Különlenyomat a bécsi gróf Klebensberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet ötödik Évkönyvéből.) 5P3 Szántó Konrád: A katolikus egyház története. II. köt. Bp., 1988. (továbbiakban: Szántó, 1988.) 400. p.

4 Hám János levele Kovács Miklós erdélyi püspökhöz a zsinati pontokról. Pest, 1848. július 20. - Gyulafehérvári Érseki és Fó'káptalani Levéltár (továbbiakban: GYÉFKL.), Fond: Püspöki Iratok (továbbiakban: Pl.) 389. dob. 3. csop. 994/1848.; Az erdélyi egyházmegyei zsinat jegyzőkönyve. - GYÉFKL. Fond: Egyházmegyei Zsinatok (továbbiakban: EZs.), d. I. l/e. 1085/1848.; „Vélemény azon zsinati tárgyakról, melyekről készítendő megyezsinati munkálat kassai nagyméltóságú püspök Úrnak leszen beküldendő.” - GYÉFKL. EZs. d. I. l/e. szám nélk.

5 Erdélyben például az 1869-es papi gyűlés szervezésekor reviedálva az 1822-es erdélyi Statutát 6 teljes szekció és több mint 80 paragrafus esetében olvashatjuk, hogy egy- egy szó megváltoztatásával, illetve változtatás nélkül továbbra is érvényben marad. Teljesen változatlanul maradnak (manet ut in libro): Pars I: Sectio III § 9, 10, 13-14;