Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNY - Kovács Kálmán Árpád: Az erdélyi katolikus valláspolitika rendszere (1761-1774)
Az erdélyi katolikus valláspolitika rendszere (1761—1774) 21 rescriptum rendelte el, és ennek 1775-ös és 1777-es változásai ezt az ügycsoportot is befolyásolták. II. József trónra lépésével a kegyadományok megszüntetése állami maximává vált, így az uralkodó 1781. február í-jei rendeletével az erdélyi neokonvertiták járadékát is eltörölte.«8 Mégis, az unitárius misszió és az anyagi előnyökkel összekapcsolt prozelitaszerzés megtette hatását. A köröndi, sepsiszentiványi, véckei, szentháromsági, bözödújfalvi, homoródkarácsonfalvi, nagyernyei, mészkői, alsójárai stb. eklézsiákban az unitáriusok lassanként annyira megfogytak, hogy számuk a római katolikusokénál kevesebb lett, és így több helyen templomukat is elvesztették. A guberniumi összeíró biztosok ezekben az esetekben nem voltak tekintettel arra a tényre, hogy leginkább az eladósodottak, nyomorékok, szegények, parasztok és aggok, egyszóval az alacsonyabb rendűek és műveletlenek tömegéből telt ki a többség, és hiába hang-, súlyozták az unitáriusok, hogy ilyen kérdésekben a szavazatokat nem megszámlálni, hanem súlyozni kell. Ezekben a helységekben az unitáriusok annyira meggyöngültek, hogy II. József türelmi rendelete után is évtizedek teltek el, míg sok helyütt ismét némi erőt gyűjtve, templomot és iskolát építhettek.«« A többségi elv mellett 1770 körül egyértelműen kimutatható az a gyakorlat, hogy a katolikusok azon az alapon jelentettek be igényt egy templomra, hogy azt valamikor a katolikusok építették, de időközben megroggyantak, romosakká váltak, ezért vagy üresen álltak, vagy nem egyházi célokat szolgáltak (például istállóként használták). Ezek közül a Közép-Szolnok megyei Mindszent és a Belső-Szolnok megyei Girolt templomainak ügye az Államtanácsot is megjárták.«8 Az 1770-es év második felében báró Bajtay erdélyi püspök a szörcsei („Börescienser” - valószínűleg elírás a ßörcseienser helyett) és a zoványi református alattvalók templomfal- és toronyfelújítási kérelméről nyilvánított Őfelsége parancsának megfelelően véleményt.«6 Az Államtanács az iratot továbbküldte Breunerhez azzal a mellékelt paranccsal, hogy a vallási ügyosztály („Religions Conseß”) nyilvánítson véleményt a püspök mellékelt iratáról.«? Bajtay jelentéseit - több másikkal együtt - az 1770. december 18-án tartott vallásügyi tárgyaláson vették elő.«8 A szörcsei („Szörcser”) reformátusoknak megengedték templomfaluk kijavítását, de csak az eredeti méretben.«« A szilágyzoványi templom renoválásakor, 1770- 93 * 95 * * * 99 93 Jakab, 1883. 99., 101-102. p. ** Jakab, 1883.112-113. P95 MNL. OL. B 2. 1773/1678. Die Nota des siebenbürgischen Gubernatos Grafen von Auerperg vom 25. Aug. Die Klag-Punkten, welche die gesamte Reformirten in Siebenbürgen wider die Catholiken eingereichet haben betreffend. Az sérelmi irat és Auersperg gubernátor hozzáfűzései az Államtanácsot is megjárták. HHStA. StRP. 1914/1773 die Nota des siebenbürgischen Gubernatos Grafen von Auerperg vom 25. Aug. circ. am 31. Aug. 96 HHStA. StRP. 3217/1770 báró Baitay püspök nyilatkozata („Aüsserung”) szeptember l-i keltezéssel, cirk.: szept. 13., exp.: szept 15. 9? HHStA. StRP. 3217/1770 Billet an Gr Breuner exp.: szept 15. 9® HHStA. StRP. 227/1771 az Erdélyi Kancellária in Religiosis jegyzóTrönyve 1770. dec. 18-i keltezéssel, 1771. cirk.: jan. 16., recirkulálva febr. 3-án, exp.: febr. 6-án. 99 Léstyán, 2000.1. köt. 121. p. „Szörcse” szócikk.
