Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNY - Kovács Kálmán Árpád: Az erdélyi katolikus valláspolitika rendszere (1761-1774)
22 Egyháztörténeti Szemle XV/2 (2014) ben festett kazettákkal borították be a mennyezetet. A torony felújítása kapcsán guberniumi vizsgálatot rendeltek el, mert a hozzáépített kapuzatot a templom megnagyobbításaként értékelték. A vizsgálat eredményeként 1774-ben az imaházat egy évre bezárták és a zárlat idejére lepecsételték, mert a reformátusok királyi engedély nélkül bővítették portikusukkal az épületet.100 1771-ben a kutyfalvi reformátusok templomtornyuk újjáépítését szerették volna elérni. Bajtay püspök azt jelentette, hogy az új kőtorony építését már 1769-ben elkezdték az alapok lerakásával, sőt az új kőtornyot időközben már három öl magasan a korábbi fatorony magassága fölé húzták fel. Eleve illetlen dolog volt, hogy úgy folyamodtak építési engedélyéért, ugyanakkor még az uralkodói hozzájárulás kézhezvétele előtt munkához fogtak. A további körülmények ismerete végett fontos megemlíteni, hogy a kutyfalvi kálvinisták alig tettek ki többet 27 házaspárnál,101 és saját erőből nem is tudtak lelkészt eltartani. Ennek megfelelően a toronyépítés dolga teljesen közömbös lett volna számukra, ha vargyasi Dániel István báró nem árasztotta volna rájuk bőséges adakozókészségét. Ennek volt köszönhető, hogy a templomot új úrasztalával, kelyhekkel és szószékkel díszítették. A patrónus szándéka pedig az építkezéssel nem kevesebb volt, mint hogy a falak megemelésével, további ablakok nyitásával, az új tetővel és a meszeléssel a sanctuarium tekintélyesebb kinézetet kapjon, maga a torony pedig saját falaira építve magasíttassék meg. A püspök és az Erdélyi Vallási Ügyosztály egybehangzó véleménye szerint a tapasztalat azt mutatta, hogy az akatolikusok egy idő óta odáig jutottak, hogy ha engedélyt kapnak imaházaik felújítására, akkor azt arra használják fel, hogy minden helyen sokkal szebb templomokat építenek, mint a korábbiak voltak. Ráadásul a felújításkor ezeknek az istenházaknak, melyek a korábbi időkben a katolikusokéi voltak, az alakját is teljesen megváltoztatják, és ezen a módon a katolikusok emlékezetét teljesen megsemmisítik. Kutyfalva esetében a Gubernium megbízatott azzal, hogy az építkezést azonnal állíttassa le. Az erdélyi főkormányszéknek emellett vizsgálatot kellett indítania, melyben fel kellett derítenie, a.) ki adta erre az eljárásra a tanácsot, és ki ajánlotta ebben való védelmét, hogy mind a már megkezdettet befejezzék; mind hogy a falak megemelésével a templom egy részét megnagyobbitsák. A vizsgálat eredménye mellé a Gubemiumnak csatolnia kellett véleményét, mi módon kellene ezt a fajta elvetemültséget megbüntetni. Marosjárán a reformátusok romladozó fatemplom helyett kőtemplomot akartak építeni. Bár a katolikus püspök a templom szomorú állapotát maga is elismerte, javaslata alapján csak a fából való helyreállítást engedték meg nekik. A magyarpalatkai „imaház”-at102 illetően a püspök jelentette, hogy bár ennek egyik boltíve némiképpen kitörött, egyébként 100 Szilágyzovány református temploma. In: Szilágyság portál. Online: http://szilagysag.eloerdely.ro - 2013. február. 101 A gyülekezet létszámának ilyen formában történő megadása a házaspáronként kirótt, minden fizetőjére egységesen vonatkozó egyházi adóhoz, a párbérhez igazodik. 102 „Bett-Häusßer”: Az akta mellékleteinek további vizsgálata derítheti ki, ki nevezte a marosjárai és a magyarpalatkai templomokat először lekicsinylőén imaháznak, Bajtay püspök, Cserei kancelláriai tanácsos vagy esetleg más.
