Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Az esztergom-szentistváni prépostság második vizitációja
10 Egyháztörténeti Szemle XV/1 (2014) munde et nitide tenere”)^1 Mint látható, meglehetősen részletesen mondták el a káptalan tagjai az őrkanonok feladatait. Már-már az az érzése támad az olvasónak, hogy nem is választ, hanem magát a szabályzatot olvassa. Vizsgálatunkat folytatva a már idézett hatodik válasz következik, amely szerint a prépostságon és a kanonokságon túl csak őrkanonoki javadalom van, amelyet most Gergely szenttamási kanonok tart a kezén; a stallum adományozása pedig a prépost jogkörébe tartozik („ultra preposituram et canonicatos est solum custodia, quam tenet dominus Gregorius canonicus ecclesie Sancti Thome, sed pertinet ad collationem domini prepositi predicti”). Végül még egy, a tizenharmadik kérdésre adott válaszukban fordul elő az őrkanonok: e szerint neki kell harangozással a többi kanonokot a misére és vecsernyére összehívnia („ad vesperas et ad missam debito[!] pulsatur per custodem et ipse ad hoc tenetur”). 1397-ben ezt a feladatot még a prépost látta el. Mindezek fényében viszont érdemesnek látszik ezen a vonalon továbbindulni. Esztergomi János pályájából érdemes felidéznünk, hogy 1404-től esztergomi vikárius, 1411-től birodalmi alkancellár volt. A két tisztség viselése között, amellett természetesen, hogy a kettő jelentősége nem összemérhető, egy éles különbség még biztosan volt. Mindkettő sok elfoglaltsággal járt ugyan, de amíg János vikáriusként általában Esztergomban tartózkodott (az ismert vikáriusi oklevelei mind Esztergomban keltek), addig birodalmi alkancellárként állandóan királya mellett kellett tartózkodnia. Mindez esetünkben azt jelenti, hogy 1411 elejétől gyakorlatilag nem járt székhelyén, holott az alapítólevél és a vizitációkban leírtak szerint a szentistváni prépostnak mindig a székhelyén kellett tartózkodnia^2 Ha vikáriusi kinevezésekor, illetve annak ideje alatt nem is volt szükség helyettesítésére, de a birodalmi alkancellárság elnyerése után mindenképpen létre kellett hozni, be kellett tölteni az őrkanonoki stallumot. Eddig még nem említettem, de az őrkanonok(ság)ról az első válaszban is szó esett, mégpedig javadalmazása kapcsán. Az első, hogy az őrkanonokságot az érsek hozta létre, és feladata az egyház kivilágítása volt. Ennek költségeire megkapta a Bars megyében fekvő sosoldi tizednegyedet („dominus archiepiscopus creavit ibidem officium custodie, cui pro luminaribus in ipsa ecclesia amministrandum, concessit et dedit quartas de Swsul decimationis Borsiensis predicte”). Ez a rendelkezés már 1391-ből is ismert,53 ámbár az 1397. évi vizitációban csak a birtoklás tényét rögzítették („ex donatione et concessione ipsius domini archiepiscopi [...] item simili modo habet minores quartas de decimatione in Ruzul[!]”),54 talán nem véletlenül. A másik, az ez után következő pont, amely szerint János mostani prépost az egyházban lévő őrkanonoki tisztség felemelésére, illetve az őrkanonok hivatalviselésének megkönnyítésére az őrkanonoknak adta a * 53 54 5* Az idézett részleteket ld. a Függelékben! s2 Vő. az 1391-es alapítólevéllel. PÓR, 1909. 97. p. - Az 1397. évi vizitáció szerint is az érsek vagy vikáriusa engedélyével lehet távol, de akkor is legfeljebb egy hónapot. Uo. 108. p. 53 PÓR, 1909.16. p. 54 PÓR, 1909. 21., 107. p.
