Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Az esztergom-szentistváni prépostság második vizitációja
Az esztergom-szentistváni prépostság második vizitációja 11 Szent Anna utcában lévő sarokházukat, valamint a Nyírkapató55 hegyen egy szőlőt („pro relevatione officii custodie et onere per custodem ipsius ecclesie Sancti Stephani subportando dominus Iohannes prepositus modernus concessit eidem custodi domum acialem in contrata Sancte Anne et vineam in monte Nyr Kapathw vocatam et adiacentem”). Az Esztergom külvárosában, a Szent Anna városrészben?6 fekvő házról tudjuk, hogy annak idején Márton préposté volt, és valamikor 1397 előtt adományozta a társaskáptalannak azzal a meghagyással, hogy az egyházban állítandó őrkanonok élvezze annak jövedelmét („habet unum domum cum curia prope Sanctam Annam, que fuit propria ipsius domini Martini prepositi moderni et ipsam donavit ecclesie Sancti Stephani cum ista intentione, quod in dicta ecclesie[!] debet vocati unus custos, qui fructus, redditus et proventus dictarum domus et curie”).57 A jelek szerint Márton prépost intézkedése életében (1399 előtt) mindez már nem valósult meg, kérdés persze, nem eleve az volt-e a szándéka, hogy majd utódja hajtsa végre azt. Mindenesetre Esztergomi János prépost valóban átadta a házat vagy jövedelmét az őrkanonoknak. Mindent összevetve adataink alapján azt mondhatjuk, hogy az őrkano- noki stallumot legkésőbb 1411 elején be kellett tölteni. Ezt még két adattal tudom kiegészíteni. Eddig arról nem esett szó, hogy ismerünk-e más időpontban is az esztergomi érsekség területén egyházlátogatásra utaló adatot az 1397. évi és a mostani tanulmányban elemzett szövegen kívül. Nos, a válaszom erre az, hogy igen, mégpedig 1408 végéről és 1409 első feléből. László esztergomi kanonok, érseki kancellár Kanizsai János érsek rendeletére az esztergomi érsekség joghatósága alá tartozó váradi, Csanádi és erdélyi egyházmegyék területén fekvő világi és szerzetesi egyházakat és monostorokat látogatta meg 1408 késő őszén. Körútja nyomát egyetlen oklevél őrizte meg, amelyet László mint „visitator, corrector et reformator” december 8-án bocsátott ki a brassói és szebeni dékánságok részére arról, hogy egyházaikban mindent rendben talált.58 A másik adatunk Zsigmond király 1409. március 14-i okleveléből származik. Ebben meghagyta Stibor egri vajdának, az egri egyházmegye kormányzójának, hogy tartson vizsgálatot az egri prépost és káptalan panaszára bizonyos birtokok hovatartozása ügyében. Az egriek panaszát (Babócsai István fia)59 60 Gergely királyi kápolnaispán és Tamás50 kánonjogi doktor, sasvári főesperes, az esztergomi egyházmegye egyházlátogatói („visitatores provincie Strigoniensis”) tolmácsolták a királynak.61 (Azaz, mivel az oklevél Budán kelt, Gergely és Tamás 55 Minden bizonnyal azonos a korábbi nevén Nyírkő, ma Strázsa heggyel. GYÖRFFY, 1987. II. 207. és 270. sz. térkép. s6 GYÖRFFY, 1987. II. 273. p. (A korábbi Örmény nevű külváros, amely aztán átvette az ágostonosok Szent Anna-kolostorának nevét.) sz PÓR, 1909. 21., 107. p. 5® Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. III. Bd. 1391 bis 1415. Von Franz Zimmermann, Carl Werner und Georg Müller. Hermannstadt, 1902. 467. p. — ZsO. II. 6464. sz.; DF. 286640. 59 C. TÓTH NORBERT: Hiteleshely és a királyi különös jelenlét. In: Századok, 2001. 409- 428. p.; 419. p. 86. jegyz. 60 E Tamás nagy valószínűséggel azonos Pöstyéni György fia Tamással. 61 ZsO. II. 6650. sz.
