Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Billy Graham 1977. évi magyarországi látogatásának politikai háttere

104

Egyháztörténeti Szemle XIV/1 (2013)

gulatban, mint amennyit használ”. Oláh Károly adventista uniópénztáros pedig aggódva kérdezte: „Nagy erő, ami ha megindul, milyen erővel lehet megállítani?” A pünkösdiek pedig megosztottak voltak.2?

A magyar külügyminisztérium 1977. május 19-én Miklós Imréhez küldött leveléből kiderül, hogy a washingtoni magyar nagykövetség továbbra is helyeselte Graham meghívását, mert javítja az amerikai közvéleményben Magyarország megítélését, és a „nevezett befolyása és kapcsolatai bizonynyal segítenék a nyitott kérdések rendezését”.27 28 * 30 31 32 (A megjegyzésben nyilvánvalóan az amerikai-magyar kapcsolatról volt szó, konkrétan minden bizonnyal a Szent Korona hazahozataláról és a legnagyobb kedvezmény ügyéről.) Sőt, Palotay Sándor SZET-elnök szerint Billy Graham látogatása akár az amerikai-szovjet közeledést is elősegítheti.2« Az egyházak nemzetközi kapcsolatainak külpolitikai aspektusait jól tükrözi, hogy Edward E. Plowmann, a Christianity Today amerikai egyházi magazin hírszerkesztője 1977. március 23-25-i magyarországi látogatása során felvetette, hogy az egyházak kezdeményezzék Jimmy Carter amerikai elnök magyarországi és (romániai) látogatásának gondolatát. Palotay ezt azzal hárította el, hogy az amerikai elnök látogatásának kérdése nem tartozik az egyházak hatásköré- be.3°

A belügy egyházi ügyekkel foglalkozó egyik tisztje - Bere József rendőr őrnagy - a látogatás veszélyeiről a fent említett 1977. július 28-án leadott hálózati jelentés értékelésében írt. „Belpolitikai, egyházpolitikai szempontból e látogatás kedvezőtlen körülményeket teremthet. A politikai fellazítás bizonyos eredményeit idézheti elő, sőt a szélsőséges evangelizációs tevékenység féken tartása nehezebbé válna.”3'

Az ÁEH - egyeztetve a szocialista országok egyházügyi szerveivel - az amerikai evangelizátor meghívása mellett döntött, amelyhez megkapták a felettes szervek hozzájárulását. A hivatal szempontjait Miklós Imre 1977. szeptember 20-án az ÁEH országos értekezletén elhangzott beszédéből ismerhetjük meg. Az ÁEH elnöke szerint a szocialista országok közül Magyarországon voltak olyan társadalmi és politikai viszonyok, hogy a látogatás megvalósulhatott, mert „a mi társadalmi viszonyaink között a tömegek nincsenek túlfeszítve, nincsenek lefojtva, amely bármilyen szikrától lángra gyűl”. A lojális egyházi vezetők felkészültsége, politikai szilárdsága, színvonala biztosíték volt a hivatal számára, hogy szükség esetén képesek lettek volna ellensúlyozni az amerikai vendég(ek) esetleges negatív megnyilvánulását. Nemzetközi összefüggéseit nézve a látogatást „az egész nyugati anti- kommunista kampány elleni ellenreakció”-ként definiálta az ÁEH elnöke. 32 Az ÁEH az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályához 1977. júni27 ÁBTL. 3.1.2. 40.918/8. „Szaniszló Pál” 81. (1977. július 20.)

28 A magyar külügyminisztérium levele az ÁEH-hoz, 1977. május 19. - MNL. OL. XIX- A-2l-d-004/i8/i977. 92. dob.

29 Palotay Sándor levele Miklós Imréhez, 1977. június 26. - MNL. OL. XIX-A-21-c- 653 0./1. 96. dob.

30 Tájékoztató az amerikai és kanadai egyházi vezetők magyarországi látogatásáról, 1977. június 20. - MNL. OL. XX-A-2i-d-004/i8/i977. 92. dob.

31 ÁBTL. 3.1.2.40.918/8. „Szaniszló Pál” 82. (1977. július 20.)

32 Jegyzőkönyv az 1977. szeptember 20-án megtartott országos értekezletről. - MNL. OL. XIX-A-2i-d-ooio-a/i977. 94. dob.