Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Marozsán Zsolt: A Miskolci Katolikus Legényegylet (1933-1946)
88 Egyháztörténeti Szemle XIV/1 (2013) Bevételek A bevételi oldalon is elkülöníthetők állandó és eseti pénzmozgások. Állandó bevételi forrásként jelentkezett a tagság által befizetett tagdíj, mely rendes és pártoló tagok esetében különböző összegű volt.32 Folyamatos bevételt jelentett a tanoncotthon lakói által befizetett díj is, melynek összege az otthon lakóinak aktuális számától függött. Az otthon lakói munkaidőn túl is szinte állandó bevételt hoztak az általuk játszott biliárd- és kártyapénz ellenében történő használatával. Rendszeres bevételnövelő forrás volt a legényegylet tulajdonában álló szőlőbirtok és a Martin-telepi házhelyparcellák bérbeadásából származó jövedelem is. A legényegylet és az általa fenntartott tanoncotthon számára folyamatosan adakozott a város és a megye közönsége. Számos alkalommal járult hozzá a működés költségeihez Miskolc város, Borsod vármegye is. A helyi testületek, szervezetek szintén kivették részüket az eredményes működéshez való feltételek megteremtésében. Több esetben is tett felajánlást a Miskolci Iparkamara, a Miskolci Ipartestület, a Miskolci Baross Szövetség, de számos magánszemély is. Mindezeket egészítette ki az egylet által szervezett kulturális események és szórakozást biztosító estek bevétele is. Ilyen volt például a legényegylet által 1944 februárjában, a Zenepalotában rendezett zenei és színházi előadás is, melyből 611 pengő folyt be az egylet kasszájába. Nem utolsósorban meg kell említeni az 1943-ban Révész Béla által szerkesztett, a legényegylet életét bemutató jubileumi évkönyvet, ami szintén szép bevételt hozott. A Miskolci Katolikus Legényegylet bevételeit a fentebb már említett állandó pénzbeáramláson kívül föld bérbeadásából is tudta növelni. Rendszeresen haszonbérbe adta a Martin-telepi házhelyparcellákból a tulajdonát képező 86., 87., 89. és ill. helyrajzi számú parcellákat.'« A bérlet általában harmados művelésre és szigorúan egy gazdasági évre vonatkozott, melyet mindig meg kellett újítani. Mindezt jól szemlélteti az 1946-os gazdasági évre vonatkozó haszonbérleti szerződés, melyet Nagy Elemérnével kötött a legényegylet. A szerződés kitért arra is, hogy a bérlőt terhelték a föld szántásával, a vetőmag beszerzésével és a terményben fizetett adóval kapcsolatos költségek. Mindezeken túl szintén a bérlőt illették a termény betakarításával kapcsolatos feladatok, míg a bérlet kifizetése a betakarításkor volt esedékes. A bevételek növelésére az említett parcellákon kívül még a 6., 16. és 22. helyrajzi számú telkek is bérbe adhatóak voltak, valamint a legényegylet által 1942-ben megvásárolt felső- bedegvölgyi szőlőterület is34 (Ld. 5. sz. kép.). Bevételt növelő földtulajdonként jelentkezett az ajándék útján 1944 tavaszán a legényegylet tulajdonába került szirmai, 944. telekkönyvi számú, 1186 négyszögölnyi ingatlan is, melyet dr. Demel Aladár budapesti lakostól kapott az egylet. E telek kapcsán Révész Béla a legényegylet másodelnöke azzal a kéréssel fordult a Magyar Királyi Pénzügyigazgatósághoz, hogy tekintettel arra, hogy a Katolikus Legényegylet kizárólag szociális és kul- * 33 34 ■>u Az alapító ülés jegyzőkönyve szerint a rendes tagok havi 30 fillér, míg a pártoló tagok évi 4 pengő tagdíjat fizettek. Bővebben: MNL. BAZmLt. IV. 1925/b. 35. dob. 8. 33 A legényegylet Martin-telepi birtokainak egy részét 1943-ban a város lakásínségének enyhítése céljából felparcelláztatta, hogy a rászorulók hajlékhoz juthassanak. 34 RÉVÉSZ, 1943.39. p.
