Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Marozsán Zsolt: A Miskolci Katolikus Legényegylet (1933-1946)
A Miskolci Katolikus Legényegylet (1933-1946) 89 turális céllal működő hazafias és vallásos szervezet, az igazgatóság az ajándékozási ügyet illetően illetékkiszabástól tekintsen el. Mindezek ellenére a pénzügyi igazgatóság kiszabta a fizetendő illeték mértékét, mely az állami és városi illeték értékének összeadásával 4.125 pengőt tett ki. Kiadások Állandó kiadásként szerepelnek az egylet életéhez elengedhetetlen tételek, mint például közüzemi számlák (villany, víz, fűtésre szánt szén és fa beszerzése, lakbér) és a legényegylet által fenntartott tanoncotthon tételei. Ezek között első helyen szerepel az ‘otthon lakói számára a napi ebéd költsége, ami az ott lakók számát is mutatja, miszerint az átlagos létszám 30-32 fő között mozgott. Állandó kiadásként szerepelt a lakók életét, munkaidőn túli időtöltését szolgáló rádiószolgáltatás, folyóiratok előfizetése,35 valamint az otthonban folytatott különböző játékok után befizetendő 10 %-os adótételek. Persze az otthon életéhez hozzájárultak a különböző helyreállítási, felújítási munkák is, melyek folyamatos kiadásként jelentkeztek. Építési munkák díja eseti kiadásként is felmerült. Ilyen volt a Deák Ferenc utcai székház pincéjében 1942 áprilisában elrendelt szükségóvóhely kialakítása, melynél az építőiparos munkák díja, úgymint kőműves, asztalos, villanyszerelési és vízvezetéki munkák 1085 pengőt tett ki, ennek 3/5 részét, 651 pengőt az egylet az otthon fenntartójától és tulajdonosától, a Mindszenti Római Katolikus Egyházközségtől a rá eső költséghányad kiegészítéséül meg is kapott, a fennmaradó részt pedig saját forrásból egyenlítette ki.36 37 Eseti pénzügyi ráfordítást igényeltek az eszközállomány pótlásakor jelentkező tételek , úgymint kályha átrakása, tejeskanna vásárlása, de sokszor komikusnak tűnhetnek az olyan kiadási tételek, mint például 2 db csavar és anya, vagy 10 db egérfogó.3? Persze itt is megjelennek a munkaidőn túli szórakozás költségei. Ezek között szerepel helyiség bérleti díja, az ott fellépők költségei, de a legényegylet által szervezett moziestek, bálok, színházi előadások tételei is. Ugyanis ezeknél a különböző jogdíjak is jelentettek kiadást, hiszen a Zeneszerzők Szövetkezetének is kellett fizetni átalányt, vagy az előadott színdarabok után is jelentkezett fizetendő tétel, de a mozielőadások után is kellett jogdíjat fizetni az .Amateur Kino ser- vice”-nek. Az egylet költségvetési tételeiben kiadásként jelentkezett a különböző missziós tevékenységek, az adományozások pénzügyi ráfordítása is. A legényegylet levéltári anyagának átvizsgálása után jól kivehető, hogy gazdálkodása nem volt zökkenőktől mentes. Számos esetben fordult elő, hogy az adott gazdasági év végén hiány lépett fel, és egyes teljesítendő tételek nem kerültek kifizetésre, melyek következtében jogi útra is terelődött néhány ügy. Ezek egyike volt az az eset, melyben a legényegylet 1943 áprilisában egy Lefler Károly felé be nem fizetett lakbér miatt közadóhátralékosként zálogbavétel után letiltó hatályú határozat alá esett. 35 A legényegylet által az 1940-es években folyamatosan járatott lapok a következők voltak: Magyar Élet, Magyar Jövő, Nemzeti Újság, Katolikus Ösvény. MNL. BAZmLt. IV. 1925/b. 9. dob. 9. 37 MNL. BAZmLt. IV. 1925/b. 10. dob. 1.
