Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Marozsán Zsolt: A Miskolci Katolikus Legényegylet (1933-1946)
A Miskolci Katolikus Legényegylet (1933—1946) 87 lalkoztatottak vehettek igénybe. A Széchenyi Tanoncotthon lakói havi 10 pengőt fizettek a bentlakásért,29 melyért cserébe fűtést, világítást, ágyneműmosást és az otthon teljes használatának lehetőségét kapták (Ld. 3. sz. kép.). Az egyleti élet fontos részét képezték a közös szentáldozások, lelkigyakorlatok. A vallásos érzés elmélyítésére hagyományos formák szolgáltak, úgymint a kötelező húsvéti gyónás/szentáldozás, lelki gyakorlat. A legény- egylet ún. Kolping-programja évente több alkalommal történő szentáldozást jelentett, az éves lelkigyakorlat pedig három napig tartott és magábaszállás jellemezte az egész egyletet.»0 Ezt egészítette ki rendszeresített nagyböjti kultúrestek szervezése is. Évenként rendezett az egylet táncos-zenés rendezvényeket, színházi előadásokat. A különböző eseményekről a legényegylet hirdetései által folyamatosan tudósítottak a helyi lapok, melyek a tagságot és a nagyközönséget is tájékoztatták az aktuális előadásokról. Az 1930-as évek talán legjelentősebb legényegyleti programja lett az 1938 novemberében megrendezett Felsőmagyarországi Ifjúsági Nap, ahova az ország különböző vidékeiről sereglettek össze az egyletek csoportjai, élükön a visszacsatolt Kassa városának küldöttségével. Azonban az 1930-as évek vége felé a keresztény-nemzeti eszme túlértékelése a legényegylet szellemiségében is megjelent, más felfogásokkal szembeni bizonyos intolerancia volt tapasztalható. Ezek közül az internacionalizmus elleni határozott fellépés volt a legjellemzőbb. Más legényegyleteknél is hasonló volt a tendencia, például a nagy hagyományokkal bíró Egri Legényegyletnél is tapasztalható volt a negatív felhangokkal párosuló változás.»1 Az egylet gazdálkodása A legényegylet gazdálkodását levéltári források alapján lehet rekonstruálni, melyek rövid időszakra vonatkoznak ugyan, de jól mutatják az egylet gazdasági mechanizmusát. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár iratai között található legényegyleti pénztárkönyv 1943-tól vezeti az egylet bevételi és kiadási adatait hónapos bontásban. Mint minden gazdasági adatot rögzítő forrás, feltünteti az állandó és eseti pénzmozgásokat, és lehetőséget ad az egylet mindennapjainak rekonstruálására is. Az említett pénztárkönyvet jól kiegészítik a főleg az 1940-es évekre vonatkozó gazdasági iratok, melyek teljesebbé teszik a legényegylet gazdálkodásáról kialakuló képet. A legényegylet bevételei a rendes és pártoló tagok által befizetett tagdíjakból, a különböző mulatságok bevételeiből, korlátozott engedélyű italmérésből, adományokból és kiadványok forgalmazása után eredő esetleges haszonból tevődtek össze (Ld. 4. sz. kép.). Az egylet pénztárkönyvében és levéltári iratanyagában fellelhető adatokból kitűnik, hogy mindezen bevételek általában fedezték kiadásaikat is. A kiadási oldalon állandó tételként jelentkeztek az. ún. rezsiköltségek, a különböző események felmerülő költségei és a Széchenyi Tanoncotthon fenntartásával kapcsolatos tételek. * *9 révész, 1943.29. p. 3° Révész, 1943.16. p. 3‘ SZECSKÓ, 2010. 57. p,
