Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Marozsán Zsolt: A Miskolci Katolikus Legényegylet (1933-1946)
86 Egyháztörténeti S2emle XIV/1 (2013) tovább szűkítve a kört megállapítható, hogy közülük is csak ketten az 1920- as békediktátum előtt, tehát még a Monarchia területén. Születési helyét tekintve található a könyvben olyan személy is, aki ugyan Miskolcon látta meg a napvilágot, de lakcíme alapján2? menekült származása valószínűsíthető. A legényegylet működése Mint azt korábban leírtuk, a legényegyletek célja, hogy felkarolják az adott települések katolikus iparos ifjúságának szellemi életét, biztosítsák erkölcsi nevelésüket, bővítsék ismereteiket. A legényegylet megalakítását az a fiatalság kívánta, melyet nem keserített el az élet, amelyben még élt az Isten fogalma és Krisztus szeretete. A legényegylet Miskolc város lakosainak figyelmét eleinte műkedvelő előadásaival vonta magára egy ideiglenes otthonban. Az otthont Stimm Lajos és Árva Pál tervei alapján építették, az egyház által 1931-ben vásárolt telken. A felépítendő otthon terve miatt már 1927-ben megemelték az egyházi adót, majd az egyházközség befolyó hátralékai is az otthon megteremtését szolgáló alap számlájára kerültek. Az építkezés költségei 42.259 pengőt, míg a legényegylet otthonául szolgáló, a telken álló épület tatarozása pedig 7.000 pengőt tett ki. Az otthon felépítésének költségeit Blazsejovszky Ferenc 20.000 és Zábrátzky György 4.000 pengős adománya fedezte. 8 év alatt készült el, nem az eredeti méretben, nem az eredeti terveknek megfelelően. „Az új otthon életébe tartalmat is kell vinni. Ez egyfajta utat is jelent” - mondta Kronberger József annak ünnepélyes avatásakor.27 28 Az egylet története egyfajta útként is felfogható, melynek első lépését a már említett Deák téri ideiglenes otthonban kezdte meg a legényegylet. Aztán 1939-ben nagyszabású székházakciót indítottak tárgysorsjáték kíséretében, mely országos méretűvé fejlődött. Az akció eredményeként 1940. május 19-én Viezer József apát elnökletével megtartották a sorsolást is, mely több mint ezer embernek hozott szerencsét. A befolyt összegekből 1940. augusztus 1-jén az egylet a Mindszenti Egyházközséggel együtt, osztatlan közös tulajdonként megvásárolta a Pénzintézeti Központ Deák Ferenc utcai kétemeletes székházát. Még 1940-ben átköltözött a legényegylet az új székházba, mely 30 főt volt képes befogadni, ám hamarosan nagyszabású felújítás vette ott kezdetét. Annak végeztével Viezer József elnök 1941. december 28-án felavatta az első, a legényegylet által létesített miskolci tanoncotthont, mely onnan kezdve gróf Széchenyi István nevét viselte. Az egylet működése itt három nagyobb tagozatra oszlott. A feltételeknek megfelelő rendes tagok munkáján kívül a pártoló tagok ún. „mesteregylete” az egylet irányításában vállalt fontos feladatokat. Mindezek mellett a közben már kibővített, 36 főt befogadni képes tanoncotthonuknak volt fontos szerepe, melyet kizárólagosan az iparban és kereskedelemben fogPiskitelep. Szerbia: Magyarcserríye. A születési adatokat ld. bővebben: MNL. BAZmLt. IV. 1925/b. 9. dob. 9. 27 Lakcíme: Vay úti menekülttelep 1/4. Ld. bővebben: DOBROSSY ISTVÁN: A város területi határának változása, Nagy-Miskolc kialakítása. In: Miskolc története, V/2. 1918- 1949-ig. Szerk.: Dobrossy István - Stipta István. Miskolc, 2007. 211-219. P-, 216. p. 28 Felsőmagyarország, 1933. november 19.
