Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András: Homályos kezdetek. Új megfontolások Károlyi Gáspár életrajzának első szakaszáról
72 Egyháztörténeti Szemle XIV/1 (2013) logikát, dialektikát és teológiát. Új épületük éppen 1547-ben készült el, a nagy előadótermet és a diákok lakószobáit is itt helyezték el. A nagydiákokról kezdték el vezetni az anyakönyvet (az első ilyen típusú dokumentum ez a történelmi Magyarországon), ebben őrződött meg Károlyi Gáspár neve. 1549-ben egyébként huszonketten iratkoztak be (ez egy átlagos szám abban az időszakban), köztük Károlyin kívül még egyről lehet látni a neve alapján, hogy magyar anyanyelvű.28 A gimnáziumnak két tanára volt, a rektor és a lektor, a rektor személye évente változott, s természetesen a wittenbergi egyetemet is megjárta, de besegített az oktatásba a város jegyzője és a híres brassói Fekete Templom kántora, valamint a két alsó osztályban a nagyobb diákok. Évente kétszer volt iskolai színielőadás, ebben a nagydiákoknak kötelező volt a részvétel, klasszikusokat, Plautust és Terentiust, valamint bibliai témájú darabokat adtak elő. Kéthetente tartottak nyilvános vitákat (disputációkat), illetve beszédeket a tanulók (nyilván ismét csak a nagyok) részvételével, a beszédek szövegét természetesen a rektor és a lektor írta. Igen hangsúlyos volt a zene oktatása, ehhez Hontems kottás tankönyvet is megjelentetett. Mivel Brassó a Kárpátok lábánál fekszik, érdekes pontja az iskolai szabályzatnak, hogy csak havonta egyszer engedélyezi a nagydiákok számára a hegyi kirándulást. Kedvenc időtöltése lehetett ez az itteni diákságnak, a Gergely napi szokások közé tartozott a hegyre menés. Jellemző volt Honterusra, hogy a lutheri reformációt követte ugyan, de erős kapcsolatai voltak Svájccal, ebben is a melanchthoni modellt követte. A fennmaradt levelek élénk összeköttetést mutatnak Wittenberggel: Hontems Lutherral, Melanchthonnal, Johann Bugenhagennel levelezett, Valentin Wagner ezen felül levelezőpartnerei között tudhatta Matthias Flacius Illyricust és Kaspar Peucert (Melanchthon vejét). A másik hasonló iskola, a bártfai vezetője, Leonhard Stöckel is levelezett Wagnerral. Hogyan került Károlyi Erdélybe? Idáig a kutatók sem figyeltek fel rá, hogy földijét, Károlyi Boldi Sebestyén későbbi evangélikus lelkészt és püspököt 1547-ben Brassóból hívták meg Erdődre lelkésznek, ezért a város főbírója 1548. január elsején két forint útravalót adatott neki.* 2« Nem tudjuk, milyen állása volt Brassóban Károlyi Boldinak, talán tanári (a segédtanárok nevét ebben az időben még nem jegyezték fel), de személyében megvan a közvetlen kapcsolat Nagykároly és környéke, valamint Brassó között. Ezzel még inkább valószínűsödik az is, hogy Károlyi Gáspár a szülővárosához közeli Erdőd iskolájában is megfordult, ahol 1547-ig Kopácsi István tanított. A szépen kikerekedő képet csak egy valami zavarja: egy másik korabeli Károlyi Gáspár, akit a források „deák”-nak neveznek, tehát hazai iskolákat járt ember volt. 1568-ban nagybányai bányafelügyelői tisztséget viselt, 1577-ben és 1580-ban Nagybánya város főbírója volt, de 1583 szeptemberében már mint néhait említik.3° Az ő személye miatt korábban úgy gon28 Egy bizonyos Szerdahelyi Miklós: SCHIEL, 1863.13. p. 29 Rechnungen aus dem Archiv der Stadt Kronstadt. Dritter Band. Rechnungen aus (1475) 1541-1550 (1571). Kronstadt, 1896. (Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt in Siebenbürgen, 3. Band.) 495. p. 80 Lásd erről: SZABÓ ANDRÁS: Károlyi Gáspár életútja a Vizsolyi Bibliáig. In: Emlékkönyv a Vizsolyi Biblia megjelenésének 400. évfordulójára. Szerk.: Barcza József. Bp., 1990. (továbbiakban: SZABÓ, 1990.) 25., 30. p.
