Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András: Homályos kezdetek. Új megfontolások Károlyi Gáspár életrajzának első szakaszáról

Homályos kezdetek

73

doltam, hogy 50 százalék az esély arra, hogy az ismertebb Károlyi tanult Brassóban. Újra átgondolva a körülményeket azonban azt tartom valószínűbbnek, hogy nem a nagybányai bíró járt a brassói iskolába, hanem a bibliafordító. Ezt támasztja alá a nagyon erős humanista szellemiség, a görög nyelv előtérbe helyezése, a bibliai tudományok oktatása (Valentin Wagner később, 1557-ben nyomtatásban újra kiadta Erasmus kétnyelvű görög-latin Újszövetségét),31 s maga a wittenbergi továbbtanulás.

4. Wittenbergben

1549 után ismét évekig semmilyen adatunk sincs Károlyiról. Hét évig Brassóban tanult volna? Kevésbé valószínű, mert 1553 nyara és 1555 között hatalmas pestisjárvány pusztított a vidéken, amelynek mintegy négyezer ember esett az áldozatául a városban és környékén, köztük negyven diák. Ilyen helyzetben menekült, aki tudott-, s noha a beiratkozásokon ez csak néhány esztendő múlva látszott meg, az iskola csaknem megszűnté2 33 Károlyi talán a kor szokása szerint taníthatott valahol néhány esztendeig. Mivel a wittenbergi tanulás hatalmas költségeit többnyire főnemesi pártfogók viselték, nem lehetetlen, hogy már ekkor kapcsolatba került Dobó Domokossal, aki bátyjának helyetteseként tartózkodott Erdélyben. Dobó István Habsburg Ferdinánd megbízásából 1552 és 1556 között Erdély vajdája volt,33 s feltehetően felesége, Sulyok Sára hatására 1552 (Eger várának sikeres védelme) után a protestantizmus támogatója lett.34 Egyik pártfo- goltja, Csabai Mátyás egy évvel Károlyi előtt már Wittenbergben volt.35

A bibliafordító 1556. március 11-én iratkozott be a wittenbergi egyetemre. Két név szerepel az anyakönyvben egymás mellett, Laskai (Cruciger) Istváné és „Caspar Carolus”-é, mindkettőt „Pannonius”-ként, azaz magyarként megjelölve.36 Laskairól semmit sem tudott idáig kideríteni a kutatás, nevéből következtetve a reformáció egyik fontos centrumában, a török hódoltságban fekvő dél-baranyai Laskó mezővárosban született. Az együtt beiratkozottak általában együtt is utaztak Wittenbergig, ezért joggal következtethetünk arra, hogy együtt tanulhattak idehaza. Mivel Sylvius (ld. alább) és Laskai neve nem szerepel a brassói anyakönyvben, ennek az együtt tanulásnak másutt kellett történnie. (Talán Debrecenben?) Iskolai anyakönyvek híján csak találgatni tudunk, a debreceni diáknévsor is csak 1588-ban indul. Ugyanakkor velük egy napon, de nem közvetlenül mellettük írták be még egy magyar nevét a wittenbergi anyakönyvbe, ő idősebb Sylvius (Erdődi) Gáspár. Róla is csak töredékesek az ismereteink, de már idősebb lehetett, mert október 25-én azonos nevű fia is megjelent a reformáció egyetemén, ráadásul Melius Juhász Péterrel egyszerre.37 Ki volt ez az

3' Nóvum Testamentum Graece et Latine iuxta postremam D. Erasmi Rot.

translationem. Coronae, 1557. (RMNy 138.)

3* dück, 1845.46. p.; Schiel, 1863.16-18. p.

33 A Dobók szerepéről: SZABÓ, 1984. 20., 36. p.

34 A Sulyok lányokról újabban: Szabó ANDRÁS: Az ismeretlen kismarjai Bocskai család. In: Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Philosophica. Tom. XIII. fase. 2. Miskolc, 2008.170-171. p.

35 Foerstemann, 1841. 302. p.

36 Foerstemann, 1841. 315. p.

37 Foerstemann, 1841. 323. p.