Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Benkéné Jenőffy Zsuzsanna: A győri egyházmegye papságának helyzete az Ausztriához csatolt területen 1918-1922 között
A győri egyházmegye papságának helyzete az Ausztriához csatolt területen 73 kai nem értett egyet, ezért azonnal utasította Kvassay Lászlót, a szentszéki követség ügyvivőjét, érje el a Szentszéknél, hogy e terület élére ne apostoli kormányzót nevezzenek ki, hanem oldják meg a kérdést a győri és a szombathelyi egyházmegye egy-egy nyugatmagyarországi papjának segédpüspökké való kinevezésével, ugyanis Bánffy vélekedése szerint egy osztrák egyházi elöljáró apostoli kormányzóvá való kinevezése nagy méltatlankodást váltana ki a magyar közvéleményben. Kvassay intézkedése nyomán a kérdést elhalasztották, s Nyugat-Magyarország egyelőre a győri és a szombathelyi püspökök egyházi joghatósága alatt maradt a velencei egyezmény, illetőleg a területnek Ausztria által november 12-én megkezdődött birtokbavétele után is. Nyugat-Magyarország Ausztriához való csatolását azonban a velencei egyezménnyel elismerte a magyar kormány, s a soproni népszavazás után véglegesen elvágta székhelyeiktől a győri és a szombathelyi egyházmegye nyugatmagyarországi plébániáit.6? 3. A győri egyházmegye papságának helyzete 3.1. Az Ausztria-párti agitátorok hatása Bár a Győri Egyházmegyei Levéltár forrásaiból az derül ki, hogy az elcsatolandó terület papsága inkább Magyarország törekvéseit pártolta, valójában rendkívül vegyes érzelmekkel fogadták a politikai helyzet megváltozását. A zűrzavart tetézte a politikai agitátorok egyre szélesebb körű működése, ezáltal a nemzetiségi ellentétek erősödése. Keszler Antal pomogyi plébánost hiányos némettudása miatt, a nemzetiségi miniszter közbenjárására helyezte át 1919. november 13-án Fetser püspök a magyar lakosságú Csapodra, hogy ezáltal a helyi elégedetlenséget megszüntesse.67 68 Békeffy István nezsideri plébános már 1918-ban konfliktushelyzetbe került városa német lakosainak egy részével. Bár a plébánost hívei szerették, Wolf Károly, a helyi gyógyszerész komoly magyarellenes agitációt folytatott, s rágalomhadjárata nem kímélte a magyar nemzetiségű plébánost sem. 1918 végén Békeffy elhelyezését kérte „a német nemzeti tanács elnökétől [ti. Wolf Károlytól] személyes bosszúból eredt injúria” miatt. „Személyemnek a községből való eltávolításával Wolf úr mást sem akar elérni, minthogy ő legyen az egyetlen úr, és a politikában diktálhasson azon átlátszó célzattal, hogy a Magyarországtól való szakadást előkészítse” - írta a plébános. Békeffy szerint Nezsiderben olyan magyarellenes hangúlat uralkodott, hogy az utcán alig volt tanácsos magyar szót kiejteni, és a tanítóknak is bűnül rótták fel, ha az iskolában csak egyetlen magyar szót is mondtak. Wolf Károly pedig azért intézett támadást a plébános ellen, mert Békeffy a zárdaépület kibővítésekor a homlokzatról a régi német feliratot építészeti okokból eltávolíttatta, megakadályozta Wolf indítványát, hogy a takarékpénztárban a magyar üzleti nyelv helyére a német lépjen, és megengedte, hogy az egyik tanterem ajtajára az legyen kiírva, hogy 67 Salacz, 1975. 132. p. 68 Schmidt, 2009.408. p.
