Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Klestenitz Tibor: Gerely József karrierje - falak és választóvonalak a katolikus nagygyűlések "szürke eminenciásának" életében
78 Egyháztörténeti Szemle XIV/3 (2013) Gerely azt viszont elismerte, hogy valóban szereti a műipari tárgyakat és a perzsaszőnyegeket, sőt, azt is, hogy van belőlük néhány kétszobás apró lakásában (1909-ben kelt végrendelete szerint egyébként 16 darab kisebb- nagyobb szőnyege volt60), de hangsúlyozta, hogy keményen megdolgozik a pénzéért, és esténként két gramm brómot kell bevennie, ha aludni akar. Úgy vélte, hogy Cziklay valójában azért haragudott meg rá, mert nem közölte frissen érettségizett fiának középszerű írását az Egyházi Közlönyben.61 Gerely sajtópert is indított, az eljárás azonban nagyon elhúzódott. Az ügy végül 1913 januárjában, Cziklay Lajos bocsánatkérő nyilatkozatával zárult le.62 * 64 Gerely sok irigyre tett szert tankönyvének sikere és az ebből származó jövedelme miatt. Ráadásul közreműködött két bibliai díszmunkának, a Miatyánk könyvének és a Jézus életének kiadásában is, amelyek „kiállításuk pazarságával s tartalmuk előkelő színvonalával” nagy közönségsikert arattak. A Miatyánk könyvét öt idegen nyelven is kiadták.63 A vaknyomásos aranyozott díszkötésű, gazdagon illusztrált albumok valószínűleg szintén jelentős hasznot hajthattak - tovább növelve riválisainak ellenszenvét. Gerely nyilvánvalóan tisztában volt ezzel. „Másnál, legyen az püspök, egyetemi tanár vagy káplán, kiváló elismerésre méltó dolog, ha könyvet ír, vagy lapot ad ki, ha én teszem, akkor [...] »gseftelek«”6« - írta. A tankönyv- szerzők közül fő ellenlábasának Pokorny Emánuel65 számított, aki mindent megtett azért, hogy a Kis Képes Bibliát kiszorítsa a használatból, saját munkája viszont nem volt népszerű a hitoktatók körében. Mivel Pokorny mindig azt hangoztatta, hogy tankönyveinek hasznát közcélokra fordítja,66 ezért 1909 januáijában Gerely bejelentette, hogy a Kis Képes Biblia jogdíját a Katolikus Sajtóegyesület javára ajánlja fel.6? (Azt nem hozta nyilvánosságra, hogy ez csak a Budapesten eladott könyvekre vonatkozott, az ország többi részén terjesztett kötetekre nem.68 69) A konfliktusok mélyén azonban az egyszerű irigységen kívül egy mélyebb ok is meghúzódhatott, ahogyan arra egy másik polémia rávilágít. Ennek előzményét az jelentette, hogy 1905 júliusában megjelent egy új egyházi szaklap, a Papok Lapja. Ennek szerkesztősége már az induláskor bejelentette, hogy a lap tiszta jövedelmének a felét a létrehozandó Katolikus Papok Otthona alapjának fogják adományozni.6? 60 BFL. VII. 12. e. 1915-V(i)oo355- 7. p. 61 Gerely, 1909.28-31. p. 62 Cziklay, 1913.5. p. 63 Hivatal, 1915.418. p. 64 Gerely, 1909.31. p. 65 Pokorny Emánuel (1860-1939) 1883-ban szentelték pappá, 1884-től Budapesten hitoktató, majd főgimnáziumi igazgató, nép- és középiskolai hittankönyvek szerzője, a katekézis-tanítás elméleti problémáinak szakértője. 66 Kátholikns Nevelés, 1907. szeptember 20.335. p. 67 Felelet „néhány kérdés”-re. In: Egyházi Közlöny, 1909. január 21. 48. p. 68 BFL VII. 12. e. 1915-V(i)oo355. 4. p. 69 Fonyó Pál Gyula: Zászlóbontás. In: Papok Lapja, 1905. július 27. 2. p.
