Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Klestenitz Tibor: Gerely József karrierje - falak és választóvonalak a katolikus nagygyűlések "szürke eminenciásának" életében
Gerely József karrierje - falak és választóvonalak a katolikus nagygyűlések „szürke eminenciásának” életében 79 Néhány nappal később a népszerű újságíró, Tóth Béla70 új írást jelentetett meg a Pesti Hírlapban. Tóth eszerint eredetileg nagy örömmel fogadta, hogy az Egyházi Közlöny szerkesztését 1902-ben Gerely vette át, mert úgy vélte, hogy a közlöny jó kezekbe került. Azonban a remények véleménye szerint nem igazolódtak, mert a lap elkezdett rendszeresen antiszemita cikkeket közölni, amit ő nyilvánosan is elítélt. Ezután, 1904 szeptemberében kapott levelet egy tekintélyesnek mondott, de meg nem nevezett tudós klerikustól. Ez állítólag arról tudósította, hogy Gerely munkatársainak többségével együtt megkeresztelkedett zsidó, akik klerikusok lettek, „de mivel a komoly egyházi pályán boldogulni nem tudnak - mivel ott inter alia dolgozni kell - ezt a kényelmes kis mesterséget folytalják: antiszemita- ságot nyomtatnak ki ama papok számára, akikről azt hiszik, hogy az ilyen lelki táplálék kell nekik”.71 Gerely már másnap sajtónyilatkozatot tett, közölve, hogy bárkinek kész megmutatni születése hetében kelt keresztlevelét, ahogyan római katolikus szüleinek iratait is.72 73 (Egyes kortársak azonban úgy tudták, hogy szülei zsidó származásúak voltak, ahogyan azt Prohászka Ottokár megjegyezte naplójában,7:* és csak később katalizáltak.) Tóth Béla másik állítását azonban, azt, hogy az Egyházi Közlöny antiszemita cikkeket is közöl, Gerely egyáltalán nem cáfolta, sőt, hosszadalmas fejtegetésekbe bonyolódva próbálta meg igazolni ennek a szerkesztői gyakorlatnak a „jogosságát”. Nyilatkozata szerint „az Egyházi Közlöny nem tegnap óta antiszemita. Sohasem köpködtünk, sohasem támadtunk durván, gyűlölettel a zsidóságra. De nem is szűntünk meg egy percre sem lapunk színvonalához illő hangon és módon fejtegetni a zsidóság jellemvonásait, kimutatni a belőlük áradó destruktív elemet, hangsúlyozni térfoglalásuknak veszedelmességét, hatalmuknak aggasztó erősödését, világnézetüknek nihilizmusát.” Úgy vélte, hogy a Papok Lapja megjelenése és a Tóth Béla által írt cikk egy lejárató hadjárat részét képezte. Erre az adott volna okot, hogy néhány hónappal korábban az Egyházi Közlöny „leleplezte” a zsidó tulajdonosok kezében lévő Őrangyal műipari intézetet, amely állítólag a hazai vásárlókat megtévesztve, Bécsben gyártott kegytárgyakat adott el magyar áruként. Ez, ismerve az 1905-ös képviselőválasztás nyomán kirobbant közjogi válság és az erősödő osztrák-ellenesség hatásait, amely az osztrák áruk bojkottját követelő Tulipán-mozgalom létrejöttéhez is elvezetett, különösen súlyos vádnak számíthatott ekkoriban. Gerely szerint a leleplező cikket követően a nyugati műkereskedelem mögött álló érdekcsoportok körlevelek ezreit küldték szét az Egyházi Közlöny ellen. A Papok Lapja kiadását szintén egy képke?° Tóth Béla (1857-1907) író, újságíró, filológus, művelődéstörténész, különösen jelentős munkássága a magyar aforizmák és szállóigék összegyűjtése terén. 7‘ Esti levél. A magam ügyében. In: Pesti Hírlap, 1905. augusztus 1.7. p. 22 GERELY JÓZSEF: Nyilatkozat. In: Alkotmány, 1905. augusztus 2. 5. p. 73 Prohászka-napló, 1997. 394. p.
