Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pályi Kata Zsófia: Az egyházi özvegy-árva tár megalapítása a Tiszáninneni Református Egyházkerületben. Szemere Bertalan intézeti terve 1838-ból
Az egyházi özvegy-árva tár megalapítása a Tiszáninneni Református Egyházkerületben 51 Az özvegy nem kap több pénzt ha férjhez megy, a nyugpénz megszűnik abban a félévben, amelyben jegyváltása megtörtént. Az árva nem kap több pénzt, ha 18. életévét betöltötte, illetve ha megházasodott. 6.) Ha az özvegy intézeti taghoz megy nőül, és második férje is meghal, akkor azután kapja a nyugpénzt, amely után több jár neki. 7.) Ha az árvákat az özvegy tartja el, akkor az egész nyugpénzt ő kapja. Ha egy papnak több házasságból származó árvái is maradnak, és özvegye az első házasságból származó gyermekekről nem gondoskodik, akkor csak a nyugpénz felét kapja meg, másik fele az összes 18 éven aluli gyermek között egyenlő mértékben kiosztásra kerül. Ugyanez történik, ha nincsen özvegy, csak árvák vannak. 8.) Ha a lelkész halálakor csak árvák maradnak, akkor a nyugpénz fele, melyet az özvegy kapott volna, a tárban marad. Ha csak egy árva marad, akkor a kiosztandó pénzt egynegyedével csökkentik. 9.) Ha az intézeti tag gyermekes özvegyet vesz nőül, annak gyermekei nem jogosultak nyugpénzre. Ha a nyugpénzes özvegy férjhez megy egy nem intézeti taghoz, akkor az intézeti tagsággal rendelkező korábbi férjének árvái a házasságkötés miatt megszűnt nyugpénz felét fogják kapni. 10.) A nyugpénzt évente két részletben kapják meg a jogosultak. Első felét március 15-ig, a második felét szeptember 15-ig. 11.) Az a pénz, melyet egyszer az intézet tőkéjéhez csatoltak, soha nem fordítható többé kiosztásra. 4. Kormányzás. 1.) Az évenkénti adózás befizetése két részletben történik, március és szeptember első tizenöt napjában. A beszedést az egyházmegyék intézik, aki befizetését elmulasztja, azt az esperes meginti. Haladékot április és október i-jéig kapnak, aki addig sem rendezi késését, annak büntetésül 1/5 résszel megemelik adózását, és az egyházközség gondnoka által levonják fizetéséből. 2.) Az egyházkerületi gyűlés háromévente választja meg az intézet pénztárnokát, aki kezeli a pénzügyeket, nyugtatvá- nyokat ír és fogad, és jegyzőkönyvet vezet. A pénztár egyik kulcsa nála van. 3.) Az egyházkerületi gyűlés háromévente választja meg az intézet ellenőrét, aki a pénztárnok minden munkáját ellenőrzi, az ő aláírása nélkül érvénytelenek a nyugtatványok, a jegyzőkönyv és a félévenkénti számadások. Külön jegyzőkönyvet is vezet, a pénztár másik kulcsa nála áll. 4.) Választmányt állítanak fel, amely a hét egyházmegye által háromévente választott 14 tagból áll. Minden egyházmegye 2 tagot küld a választmányba. Elnökét az egyházkerületi gyűlés nevezi ki, titkárt saját maga választ. Évenként kétszer ülésezik, megvizsgálja a pénztárnok számadásait, tudósítja az egyházkerületi gyűlést, az egyházmegyék által javasolt tagok és nyugpénzesek táblázatát megvizsgálja. Foglalkozik a tőkepénz kezelésével, és előterjeszti az egyházkerületnek javaslatait. A választmányból minden gyűlésen legalább hét tagnak jelen kell lennie, minden egyházmegyéből egynek. Változtatásokról szavazással döntenek, egyenlőség esetén az elnök dönt. 5.) A fő felügyeleti jog az egyházkerületi tanácsé, új szabályokat és A hívek gondozását a szomszéd települések lelkipásztorai vagy az esperes által kinevezett helyettes lelkész, káplán, adminisztrátor végezte. A káplán a parókián lakott és a fizetésen az özveggyel osztozott. Pályi, 2012. 353. p.
