Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pályi Kata Zsófia: Az egyházi özvegy-árva tár megalapítása a Tiszáninneni Református Egyházkerületben. Szemere Bertalan intézeti terve 1838-ból

50

Kgyháztörténeti Szemle XIV/3 (2013)

lépésük kezdetétől. 3.) A városi és falusi 32 évet be nem töltött iskolamesterek, akiket az egyházmegye megvizsgált jó magaviseletükre és a tanítói pályán megmaradásukra nézve. 4.) A tagság független attól, hogy valaki házas-e vagy nőtlen. Ha valaki kilép a papi - tanári - iskolamesteri hivatalkörből, vagy attól örökre eltiltják, annak özvegye és árvái elvesztik a jövedelemhez való jogukat. Ha valaki ismét hivatalba lép, akkor a közbeeső időre vonatkozó befizetés kétszeresét köteles a tárba beadni.

2. Jövedelem. 1.) Minden tag köteles felszentelésekor vagy hivatalba lépésekor 15 forintot fizetni a tárba. Ettől az első betéteitől mentesek az intézetet felállító tagok. 2.) A tagok évenként adózni kötelesek a tárba, az adózás mértéke ötévente kerül megállapításra. Az egyházközségek, a tanárok és az iskolamesterek jövedelmük alapján három osztályba vannak besorolva. Az első osztályba esők 5, a második osztályba esők 10, a harmadik osztályba esők 15 forintot adóznak évenként. 3.) Az eklézsiák és hivatalok pénzének azon része a tárba kerül, amelyet eddig az özvegyeknek fizettek kegyelem díjul.38 4.) Az az összeg, amely az év meghatározott ünnepnapján az egyház perselyeibe kerül. 5.) Ha valaki újra házasodik és felesége tíz évvel fiatalabb nála, akkor 10 forintot fizet a tárba, és annyiszor tíz forintot fizet, amennyivel fiatalabb nála a felesége. Emellett egy ízben adózásának kétszeresét is köteles befizetni. Ha olyan özvegyet vesz nőül valaki, aki előző félje jóvoltából már részesül az intézet juttatásaiban, az mentesül a tíz forinttól és az adózás kétszeresétől. 6.) A tett és még teendő ajándékokból. 7.) A kegyes alapítványokból és hagyatékokból.

3. Nyugpénz. 1.) Az az özvegy, akinek férje 16 évnél tovább adózott, az összes befizetésnek a felét kapja meg évente, így két év alatt visszakapja férje teljes befizetését. Az az özvegy, akinek férje 16 évig vagy annál rövi- debb ideig adózott, az az osztályához mért 16 évi adózás felét kapja meg évente, így az első osztálybeli évenként legalább 40, a második osztálybeli legalább 80, a harmadik osztálybeli legalább 120 forintot kap. 2.) A javasolt eredeti nyugpénz nagyságának megváltoztatásáról, az új nyugpénz meny- nyiségének meghatározásáról az egyházkerületi tanács háromévente dönt.

3.) Az intézet megalapítása után először öt év eltelte után lehet új szabályokat hozni. 4.) Az özvegy akkor kapja meg első nyugpénzét, mikor férje halála után annak fizetésében már nem részesül. Ha nem maradt özvegy, akkor az árvák az apjuk halálát követő fél évben kezdik el kapni a nyugpénzt.39 5.)

38 Kegyelem évnek, özvegyi évnek nevezték a prédikátori év lejárta után következő egyévnyi vagy félévnyi időszakot, melynek kedvezményei az elhunyt lelkipásztor családját illették. A kegyelem év alatt az özvegy továbbra is a parókián maradhatott gyermekeivel, a prédikátori fizetés és a konvenció őt illette, azonban a káplánt neki kellett eltartania. Megosztotta vele a parókiát, táplálta, valamint fizetése meghatározott részét a káplánnak kellett adja. Pályi, 2012. 353. p.

39 Csonka évnek, hagyatéki évnek vagy maradék évnek nevezték a prédikátori esztendőből a lelkipásztor halála után fennmaradó időszakot, vagyis a halálozás napjától a legközelebbi lelkészváltásig tartó időt. Úgy tartották, hogy a csonka év jövedelme az elhunyt lelkész hagyatéka, mely az özvegyet és gyermekeit illeti. Az elhunyt családja a prédikátori év végéig a parókián maradhatott, költözésre kényszeríteni nem lehetett.