Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pályi Kata Zsófia: Az egyházi özvegy-árva tár megalapítása a Tiszáninneni Református Egyházkerületben. Szemere Bertalan intézeti terve 1838-ból
Az egyházi özvegy-árva tár megalapítása a Tiszáninneni Református Egyházkerületben 41 nak titkaiba. Szemere ezt tudatlanságnak, szeretetlenségnek érezte: „S néha annyira boszantattam s boszankodtam, hogy szándékommal felhagyok vala, ha néhanéha az oltárnak meleg kebelű férfiaira nem találok, milyen Ammon Dresdában, Grossmann Lipcsében, Brown s Liddell Edinburghban, Braunwald Strassburgban, s ha csüggednem enged azon szent remény, hogy talán írt lelek sok özvegy s még több árva’ kínaira”- írta naplójában.« A bizalmatlanság hátterében talán az intézetek működési nehézségei állhatták. Edinburghban például hiányosságokat tapasztalt a jegyzőkönyvek vezetésében, meg is jegyezte: „az edinburghi hiányos táblákbul így számolék...”* 16 * A nehézségek ellenére Szemere itt harminc évre visszamenőleg áttanulmányozta a jegyzőkönyveket, és összeszámolta az adózó és nyugpénzt húzó özvegyeket és családokat. Az 1837. szeptember 7-i naplójegyzetében e szavakkal kezdte vallomását: „Mint philantróp ki szenved, ha mást szenvedni lát, utamban sokat gondolkodtam a reform[átus] papok s özvegyeik s árváik szomorú sorsárul, s a gyámolításukra fölállított jótékony intézeteket itt s Parisban, és Cseh, Szász, Porosz, Angolországban, Skotziában, Helvétziában megismerni igyekeztem, s e helyen röviden elmondom, mit e részben egész utamban tapasztalék.” Szemere a hazai lelkipásztorok elkeserítő helyzetéről írt, amelynek hátterében társadalmi státuszuk tisztázatlansága, és teljes létbizonytalanságuk áll. Ezután az általa javasolt megoldást ismertette: „Két lépést tartok szükségesnek: először, biztosítani a pap’ sorsát, másodszor, ha meghalt, családának segedelmet nyújtani [...] Az elmaradt papcsaládokon segíteni egyetlen mód: az özvegy s árvatár’ alapítása. S hogy mind eddig szenvedni, nyomorogni hagytak annyi özvegyet s árvát, az út nyitva, a külföldi intézetek’ példája szövétnekül lévén, csaknem megfoghatatlan. Én itt egy különös javaslat tétele vagy a külföldi intézetek részletes rajza helyett eléglem érinteni az elveket elvontan, miken s mik szerint egy ilyen jótékony intézet alapíthatik.”’? Szemere Bertalan felvázolta egy megalapítandó árvatár alapszabályait négy pontban. Az első pontban a tagsággal, a másodikban a jövedelemmel, a harmadikban az adózással és haszonvétellel, a negyedikben az intézet szerkezetével, irányításával és adminisztrációjával foglalkozott. Javaslati pontjait a külföldi intézetek példáival illusztrálta. A porosz Kurmark, Altenburg hercegség, és a skót presbiteriánus egyházak gyakorlatát mutatta be, valamint Strassburg, Bern és Edingburgh intézeteinek alapszabályait és számadásait használta fel. Későbbi munkájában - mellyel a következő fejezetekben foglalkozunk - további példákat hozott Prága, Drezda, Lipcse, >s Szemere, 1845.1. köt. 76. p., II. köt. 207-208. p. 16 Szemere, 1845. II. köt. 207. p. ■7 Szemere, 1845. II. köt. 204. p.
