Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pályi Kata Zsófia: Az egyházi özvegy-árva tár megalapítása a Tiszáninneni Református Egyházkerületben. Szemere Bertalan intézeti terve 1838-ból

42 Egyháztörténeti Szemle XIV/3 (2013) Berlin, Potsdam, Halberstadt, Kassel, Párizs és Bern jótékony intézeteiről. Az utazás külföldön második kiadásában Szemere lábjegyzetet helyezett el a következő tájékoztatással: „Utazásombul megtérvén, 1838-ban, April[is] 3okán, a Tiszáninneni egyházkerület’ gyűlésében e tárgyat indítványba hoztam, s küldöttség neveztetvén ki, tervemet ez elfogadta, s jelenleg az intézet már életbe lépett, s alaptőkéje több ezer forintra növekedett.”18 * 3. Szemere indítványa 3.1. Beszéde az egyházkerület ünnepi közgyűlésén Szemere Bertalan 1838 februáijában tért vissza borsodi otthonába, és még ugyanezen év áprilisában ismertette tervét a Tiszáninneni Református Egyházkerület tavaszi miskolci közgyűlésén. Az 1838. április 29-én kezdő­dő gyűlés rendkívüli eseménnyel párosult. Szathmáry József (1763-1848) miskolci lelkész-egyházkerületi szuperintendens jubileumi ünnepségét tartották. A hetvenöt éves Szathmáry fél évszázada végezte lelkipásztori szolgálatát az egyházkerületben, negyvennyolc éve prédikált Miskolcon.'9 A feljegyzések szerint az ünnepségre és a ritka jelenet látására roppant nagy­ságú tömeg hullámzott a miskolci újabb templom felé, a helyiek mellett a szomszéd vidékekről is érkeztek látogatók. A szuperintendens nagyszámú lelkipásztortól kísérve vonult be a templomba, őket a nemesek és a világi előkelőségek csoportja követte. A szószéken Szathmáiy József az isteni gondviselésről és szeretetről prédikált, mely egész addigi életét kísérte. Utána Apostol Pál (1787—1860) miskolci másodprédikátor-egyházkerületi főjegyző tartott beszédet, fölolvasva a következő Igét: „Szenteljétek meg az ötvenedik esztendőt... Legyen az nektek örömünnep.” (3Mózes 25, 10). A prédikációk után Garas Sámuel egyházkerületi világi jegyző és Pálóczy László (1783-1861) Borsod vármegye országgyűlési követe, a miskolci gyülekezet segédgondnoka üdvözölte a szuperintendenst. Az ünnepi vasár­napon Miskolc mindkét templomában az alkalomhoz igazították az isten­18 Szemere, 1845. II. köt. 205. p. '9 Szathmáry (Paksi) József (1763-1848) Szathmári Paksi Ábrahám református szuper­intendens fia. A forrásokban többnyire Szathmáry Józsefként szerepel. Tanulmányait Sárospatakon végezte, majd Bécsben, Göttingenben és Marburgban folytatta. 1788 és 1789 között Szikszón, 1790 és 1848 között Miskolcon volt lelkész, 1817-től az Alsó- Borsodi Református Egyházmegye esperese lett. A Tiszáninneni Református Egyház- kerületnek előbb aljegyzője, később főjegyzője, 1823-tól szuperintendense. A göttingeni egyetemtől 1830-ban teológiai doktori címet nyert. Szathmáry József ha­lotti jelentése és nekrológja: Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848. 4. sz. 125. p., 23. sz. 696-730. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom