Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Patton Gábor: A szentlászlói pálos kolostor a baranyai Olasz község határában
A szentlászlói pálos kolostor a baranyai Olasz község határában 9 tás persze egyelőre nem más, mint csupán további kutatásokra sarkalló feltételezés. Ami az eddig elmondottakból bizonyosnak tűnik a kolostor megalapításával kapcsolatban, az a következő sorokban így összegezhető. A szerzetesház 1295-ben már egy szent, avagy kultikus területen lett újjáépítve, illetőleg átépítve. Ez Szentága földön történt, és nem lehetett előzmény nélküli. Gyöngyösi Gergely tehát nem tévedett. Közel két évszázad múltán az épület ismét romossá válik. Ezért a pápa 1472-ben engedélyt ad új templom létesítésére, amelyet úgy kellett felépíteni, hogy a régi helyén azért egy kápolna megmaradjon. Ez amúgy megfelel a korabeli kánonjog előírásának, amely csak saját birtokon belüli áttelepülést engedélyezett a szerzetesek számára. Tehát az új, 1487-re elkészülő templom helyszíne közel lehetett a régihez.* 1 Az alábbiakban vizsgáljuk meg, hogy mit tudunk a kolostor alapítójáról! Óvári Konrád élettörténetét felvázolva talán választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy miért érezte szükségét e kolostor megalapításának. A Győr nemzetségből kisarjadt família a 13. század folyamán már a bárói réteghez tartozott. Az Óváriak első monostorukat Zselicszentjakabon emelték, amelyet sorra gyarapítottak birtokokkal még a 11-12. század folyamán. A másik híres apátságot a 13. században szintén bencésekkel népesítették be Lébényben. A nemzetségből több nádor, ispán, sőt kalocsai érsek is kikerült, birtokaik főként Győr, Sopron, Moson és utóbb Baranya megye területén feküdtek. A címerük kék pajzson arany liliomot ábrázolt. A család két fő ága közül az Óvári-Kéméndi jutott fontosabb közéleti szerephez. Óvári Konrád nem csak kirívóan hosszú életet élt meg (1239 és 1299 között emlegetik oklevelek), hanem meglehetősen kalandos életutat járt be. 1258 körül már borsodi ispán, majd 1260-ban királynéi főpohárnok mester lett. Mivel Ottokár cseh királyhoz fordult segítségért, és ellenfelei ellen német csapatokat vezetett, továbbá hamis pénzt veretett, IV. Béla hűtlenné nyilvánította. V. István ifjabb király hathatós támogatásával azonban mégis kegyelmet kapott, és így elkobzott birtokainak egy részét visszakapta. 1290 1 Gyöngyösi Gergely: I. Remete Szent Pál Remete Testvéreinek Élete. Ford.: P. Árva Vince. Pilisszántó, 1998. (továbbiakban: Gyöngyösi, 1998.) 46. p.; Hazai Okmánytár. Kiadják: Nagy Imre - Paur Iván - Ráth Károly - Véghely Dezső. VIII. köt. Bp., 1891. 356-360. p.; Salamon király állítólagos oklevéltöredékének (Dl. 1430.) kritikájáról ld.: SzentpéTERY Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Bp., 1923. I. köt. 15. regeszta.; Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Bp., 1987. (továbbiakban: Györffy, 1987.) I. köt. 398-399. p. Amúgy az oklevél Nova Villa határjárását tartalmazza. Knapp Éva: Pálos gazdálkodás a középkori Baranya megyében. In: Pálos rendtörténeti tanulmányok. Szerk.: Sarbak Gábor. Csorna, 1994. (Varia Paulina I.) (továbbiakban: Knapp, 1994.) 70-71. p.; Baranya megye földrajzi nevei. Szerk.: Pesti János. Pécs, 1982. (továbbiakban: Pesti, 1982.) I. köt. Belvárdgyula 175/94. számú neve. Itt egy erdővel borított völgy volt még a 18. század végén: ez a „Salamonka”. A kánonjogi információ Püspöki Nagy Péter szives szóbeli közlése, amelyet ezúton is megköszönök. (A Szerző.)
