Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Patton Gábor: A szentlászlói pálos kolostor a baranyai Olasz község határában
A szentlászlói pálos kolostor a baranyai Olasz község határában Patton Gábor Az alapítás körülményei A 16. század elején a pálosok rendi krónikása, Gyöngyösi Gergely tudósítása szerint „ugyanaz a rendfőnök (István) az Úr 1295-ik évében a régi Szentlászló kolostort Baranyában Óvári Konrád mesterrel újjáépítette”. Ritka, mondhatni szerencsés helyzetben vagyunk az alapítás körülményeivel kapcsolatosan, mivel e forráson kívül még két hiteles oklevél is fennmaradt. Viszont ezekben legalábbis közvetlen módon nincs utalás arról, hogy itt egy régi templom felújítása vagy átépítése történt volna meg. Az első magának az alapítónak, Óvári Konrádnak a saját oklevele, amelyben leírja, hogy Olasz, Hásságy és Héder falu határából kiszakított Szentága földet tartozékaival együtt a pálos remetéknek adta. Ezek jelentettek jobbágytelkeket, szántóföldeket, réteket, legelőket, erdőket, szőlőket és egyéb haszonvételeket. A bővebb oklevélvariánst már a pécsi káptalan készítette el. Eszerint Óvári Konrád az említett, egymással szomszédos birtokokból „kivett egy részt”, ami arra utalhat, hogy ezek még nem voltak pontosan elkülönítve, és a határaik sem voltak teljes egészében lakottak. Mivel azonos birtokosról volt szó, ezért ez könnyen megmagyarázható. Ennek a „terra”-nak a leválasztását követően az alapító megengedte, hogy ide népek költözzenek. Az új birtok Szentága földön létesült. E név önmagában is figyelemreméltó és bővebb elemzést igényel. Utótagja a „vízfolyás” jelentésű régi magyar „ág” szóból származik. Arról a közelben csordogáló patakról nyerte az elnevezését, amely az év bizonyos időszakaiban ki szokott száradni. Előtagja viszont már nyilván valamilyen szent, vagy legalábbis kultikus hely korábbi létére mutat vissza. Mindkét oklevélben igen részletes határbejárás találunk, nem túl jelentős eltéréssel a határjeleket illetően. Érdekes, hogy szerepel bennük egy megjelölt nagy fűzfa is, amely mellett „Salamon sírhalma” volt megtalálható. Felvetődik a kérdés, hogy vajon miféle sír volt az, amelyet már ekkoriban ilyen konkrét személynévvel illettek. Hiszen, ha valamilyen régebbi korból származó, például későbronzkori vagy kelta halomsír lett volna itt, akkor nyilván csupán köznévként nyer elnevezést. Egy 1403-ból való, többszörösen átírt oklevélrészletből arról értesülünk, hogy már Salamon király kápolnát létesített volna ezen a helyen. Az oklevéltöredék hibás, 1058-as keltezésű, ekkor Salamon még nem ült a magyar királyi trónon. Ennek ellenére nem biztos, hogy hamis oklevéllel van dolgunk, Szentpétery Imre úgy értékeli az oklevélrészletet, hogy valószínűleg csak egy későbbi eseményt tulajdonítottak neki, Györffy György szerint viszont hamis. A diplomatikai bizonytalanságok ellenére nem zárható ki, hogy akár már Salamon király idejében is állhatott itt valamilyen templom, amely később omladozni kezdhetett, majd köréje a később pálosnak elnevezett remeték gyülekezhettek. Ez utóbbi megállapí
