Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 2. szám - SUMMARIES IN ENGLISH - Petrás Éva: The Social Teaching and the Social Question - The Reception of the Catholic Social Teaching among the Hungarian Catholic Intelligentsia, 1931-1944
106 Egyháztörténeti Szemle XIV/2 (2013) Kovács M. Mária: Törvénytől sújtva. A numerus clausus Magyarországon, 1920-1945. Budapest, Napvilág Kiadó, 2012. 267 old. Az első világháborút követően elsőként a magyar törvényhozás által alkotott zsidóellenes törvényről, annak összetevőiről, hatásairól, jog-, társadalom-, oktatás- stb. történeti vonatkozásairól számos feldolgozás, publikáció született már,i a téma élénken érdekelte a korszakkal, illetve az antiszemitizmussal foglalkozó kutatókat. Kovács M. Mária is számos publikációt szentelt korábban a témának,2 mégis a most közreadott monográfiájáról az első, felületes átlapozás is meggyőzheti az olvasót: a korábbi eredményeket összegző és meghaladó, ugyanakkor azokat alapkutatásokkal ötvöző, hézagpótló munka. A nagyszabású vállalkozás egyáltalán nem túldimenzionált, a szerzőnek igaza van abban, hogy a numerus clausus nem egyszerűen egy törvény volt a Horthy-rendszer alapvetésének időszakából, jelentősége több szempontból is messze túlmutat önmagán. A fülszöveget jegyző Konrád Györgynek teljesen igaza van, amikor Kovács M. Mária szövegét „fegyelmezett, lappangóan ironikus írásnak” minősíti, amely a történettudomány hivatalosságával úgy mutatja be a „zsidókvóta” számos vonatkozását, hogy közben nem téveszti széni elől: a parlamenti viták, statisztikai elemzések, egyetemi és sajtóháborúk mögött élő emberek álltak. Aki számára a továbbtanulást tette lehetetlenné, kényszerítette egész életét más pályára a törvény alkalmazásában testet öltő diszkrimináció, egészen másként tekintett az eseményekre, mint a közvetlenül nem érintettek. A numerus clausus jelentőségére a szerző már a kötet előszavában, illetve bevezetésében rámutat: az antiszemitizmus intézményes rangra történt emeléséről, valamint olyan jogoknak a zsidóktól való elvonásáról volt szó, „amelyekről korábban azt lehetett hinni, hogy végérvényesen biztosították a zsidók egyenjogúságát a magyar társadalomban”. A magyar numerus clausus sajátosságát egyértelműen annak diszkriminatív, a társadalom egy felekezeti csoportjára való alkalmazása adta. Kovács M. Mária a teljesség igényével fellépő forrásbázist és könyvészeti apparátust alakított ki, dokumentumai között a magyar törvényhozás anyagain (naplókon, irományokon) kívül a minisztertanácsi jegyzőkönyvek, közéleti szereplőktől származó levelek, feljegyzések egyaránt megtalálhatók. A Magyar Országos Levéltár anyagain kívül sokat kutatott a téma szempontjából releváns felsőoktatási intézmények iratőrző helyein is, nem 1 Ladányi Andor: Az egyetemi ifjúság az ellenforradalom első éveiben. Bp., 1979.; N. Szegvári Katalin: Numerus clausus rendelkezések az ellenforradalmi Magyarországon. Bp., 1988. stb. A 90. évforduló hatására két nagyszabású tanulmánykötetet is publikáltak: Jogfosztás - 90 éve. Tanulmányok a numerus claususról. Szerk.: Molnár Judit. Bp., 2011.; The numerus clausus in Hungary. Studies on the First Anti-Jewish Law and Academic Anti-Semitism in Modem Central Europe. Ed.: Karady, Victor - Nagy, Peter Tibor. Bp., 2012. (Research Reports on Central European History, 1.) 2 Ld. pl.: KOVÁCS M. MÁRIA: Liberalizmus, radikalizmus, antiszemitizmus. A magyar orvosi, mérnöki és ügyvédi kar politikája 1867 és 1945 között. Bp., 2001.; UŐ: A numerus clausus Magyarországon, 1919-1945. In: Jogfosztás - 90 éve. Tanulmányok a numerus claususról. Szerk.: Molnár Judit,Bp., 2011. 53-84. p. stb.
