Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 1. szám - TANULMÁNY - Kádár Zsófia: A pozsonyi jezsuita kollégium Mária-társulatának könyvkiadása és könyvterjesztése
A pozsonyi jezsuita kollégium Mária-társulatának könyvkiadása 21 lezést erősíti, hogy a külsős uraknak 18 példányhan osztották, akik ráadásul bőkezűen, a kongregáció költségeit is felülmúlva adakoztak a xenium fejében.12« Ehhez a kötethez hasonlóan szintén szerző nélkül jelent meg a pozsonyi társulatban kétszer is ajándékként osztott Aurora aeternitatis című munka (1712a, 1720c), amelynek kiadásait, illetve példányait egyik esetben sem sikerült azonosítani. A mű feltehetően az 1737-ben, Budán is kiadott officiummal azonos, amely Mária- és halotti officiumot, valamint különböző szentekhez és különféle alkalmakra szóló imádságokat és litániákat tartalmaz.11« Az Aurora aeternitatist mindkét esztendőben a diák sodalisok kapták, 1712-ben pedig az is kiderül a diárium bejegyzéséből, hogy a könyveket Nagyszombatból hozták, ami talán arra utal, hogy a társulat saját, példány szerint ismeretlen kiadványáról van szó.126 Végül a feltételezhetően külföldi szerzőségű, de anonim megjelent munkák között említendő a Panis quotidianus animae című kötet (i72id) is. Ennek pozsonyi példányát nem, csak 1726-os, nagyszombati társulati kiadását és ennél későbbi megjelenéseit ismerjük.127 A kongregációs kézikönyvekkel és imádságos könyvekkel is rokonítható kötet különböző officiumokat, imákat és himnuszokat tartalmaz, a végén pedig a társulati szabályok, valamint XIII. Gergely pápa megerősítő bullájának kivonata (búcsúk, felajánló ima stb.) található. A munkát az azonosítatlan Manuale precum (1721c) című művel együtt a syntaxista és grammatista diákok körében osztották.128 B) Magyar szerzőségű művek Hevenesi Gábor (1656-1715) korában meghatározó tanár, tudós, jezsuita vezető volt. Kiemelkedő egyéniségét és elismertségét nem csak számos kiadott tudományos és áhítati munkája tükrözi, hanem az is, hogy az osztrák rendtartomány provinciálisává (1711-1715) is választották.12« A hazai és külföldi társulati irodalomban elfoglalt előkelő helyéről Knapp Éva összegzése alapján tájékozódhatunk.«» Hevenesi áhítati művei a pozsonyi kollégiumban különös népszerűségnek örvendtek. Egyetlen más hazai jezsuita intézmény sem osztotta oly gyakran xeniumként a munkáit, mint éppen a pozsonyi. Első alkalommal * 125 126 * 128 * * >2“> Album, I23r-l23v. 125 Petrik. I. 144. p.; OSzK. XII. Mór. 1473. A műnek 1758-as, kassai kiadása is ismert: PETRIK. VII. 51. p. 126 Diarium, íov, Album, 140V. 12? OSzK. 308.964.; továbbá Petrik. VII. 386., IV. 72. p; OSzK. 319.527. 128 Album, 142V. >2« Hevenesi munkásságára, életére, műveire ld.: SZINNYEI JÓZSEF: Magyar írók élete és munkái. I-XIV. Bp., 1890-1914. (továbbiakban: SZINNYEI.) IV. 835-842. p.; Diccionario. II. 1919-1920. p.; Soós ISTVÁN: Kishevenesi Hevenesi Gábor (1656- 1715). In: Vasi honismereti és helytörténeti közlemények, 2006. 1. sz. 5-23. p.; HÓMAN BÁLINT: Kishevenesi Hevenesi Gábor. A magyar történetkutatás első szervezője. In: Uő: A történelem útja. Válogatott tanulmányok. Vál., szerk.: Búza János. Bp., 2002. (Millenniumi magyar történelem. Historikusok.) 289-297. p. 180 Hevenesi külföldi kiadásaira, hatására ld.: Knapp, 2001. 48-54. p., továbbá hazánkban megjelent társulati kiadásaira elszórt adatok találhatóak más fejezetekben is.
