Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sági György: Egy katolikus főpap vívódásai: Hamvas Endre csanádi püspök és az államhatalom, 1961-1964
Egy katolikus főpap vívódásai 79 Hamvas Endre a zsinaton a XIII. schémához kapcsolódóan megjegyezte a magyar Egyházról, - „Arnold” fedőnevű ügynök 1964. november 13-i jelentése szerint hogy „a Szentszék és Magyarország közt létrejött egyezmény következtében elérte működésének teljességét, [mellyel] előmozdíthatja a békét, mely minden rezsimben a közjó nélkülözhetetlen feltétele, s kapcsoló erő lehet Kelet és Nyugat között”.69 A döntések részletes bemutatását most mellőzöm, csupán röviden összefoglalom az ismerteket. A megegyezés hivatalos szövegét sem akkor, sem később nem hozták nyilvánosságra, 1998-ban a Vatikán kérésére zárolták.?" Tudni lehet, hogy a dokumentum két részből áll, az okmányból és a protocollobó\, azaz a jegyzőkönyvből. Amit mindenképpen meg kell említeni az az, hogy a Casaroli-féle egyezségnek lehetett eredménye, hogy ezt követően VI. Pál pápa Hamvas Endrét kalocsai érsekké, Brezanóczy Pált rotariai címzetes püspökké, Ijjas Józsefet Csanádi apostoli kormányzóvá és tagaratai címzetes püspökké, Cserháti Józsefet pécsi apostoli kormányzóvá és melzi címzetes püspökké, Bánk Józsefet győri segédpüspökké és materianai címzetes püspökké nevezte ki, valamint megerősítette Winkler József szombathelyi segédpüspöki és dadimai címzetes püspöki kinevezését.?1 Ezek a kinevezések (1. pont), a dokumentum első része alapján valósulhattak meg. Továbbá az okmányban foglaltak következtében került vissza a Római Pápai Intézet a magyar püspöki kar kezelésébe (3. pont), valamint a magyar papok állampolgári esküjének problémáját (2. pont) is rendezték benne. A protocollo „16 pontban rögzítette azokat a témaköröket, amelyeket a tárgyalássorozat folyamán érintettek”. Ezek a még továbbra is felmerülő problémákat és kívánságokat sorolták-fel.?2 Az új főpapokat Hamvas Endre kalocsai érsek 1964. október 28-án szentelte püspökökké a budapesti Szent István Bazilikában.?'! 1944 óta először szenteltek olyan főpásztorokat Magyarországon, akik még, ha csak címzetes püspökként is, de az egyházmegyék vezetésére lettek kinevezve. Az „1964. szeptember 15-én * 71 72 69 ÁBTL. 3. 2. 3. MT-764/9. .Arnold” fn. ügynök. 40. p. ?° Adriányi, 2004. 7. p.; Havasy, 1990. 157-158., 159-160. p. A témával foglalkozó átfogó monográfia megjelenését követően a zárolást 2006-ban feloldották, a megállapodás-szöveg publikálása - tudomásunk szerint - jelenleg is előkészítés alatt áll. Vö.: Szabó CSABA: A Szentszék és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a hatvanas években. Bp., 2005. 71 Ijjas (eredeti nevén: Ikotity) József 1941 és 1944 között bácskai érseki biztos. 1964-től címzetes tagaratai püspök és csanádi apostoli kormányzó, 1969 és 1987 között kalocsai érsek, 1976-tól pápai trónálló. Bánk József győri káptalani helynök, majd apostoli kormányzó 1966 és 1969 között, váci püspök 1969-1974-ig, egri érsek 1974- 1978-ig, végül pedig váci érsek-püspök 1978-1987-ig. Winkler József 1955-től pápai titkos kamarás, 1964-től dadimai címzetes püspök, szombathelyi segédpüspök. 72 Gergely Jenő: A katolikus Egyház Magyarországon, 1944-1971. Bp., 1985. 175. p. (A részmegállapodásról: 173-178. p.) Olvasható továbbá a részmegegyezésről: Adriányi, 2004. 45-64. p.; Havasy, 1990. 157-163. p.; Bozsóky-Lukács, 2005. 81-85. p.; Szántó, 1992. 61-62.; FEJÉRDY, 2011. 109-118. p.; Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolata, 1920-2000. Szerk.: Zombori István. Bp., 2001. 94-99. p.; Casaroli, 2001.123-171. p. 71 Bozsóky-Lukács, 2005. 231. p.
