Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 2. szám - TANULMÁNY - Petrás Éva: Társadalmi tanítás és szociális kérdés. Az egyház társadalmi tanításának recepciója a katolikus értelmiség körében, 1931-1944
Társadalmi tanítás és szociális kérdés 13 egyetemes problémájaként.39 40 Szekfű Három nemzedéke, majd elsősorban e mű 1934-es átdolgozása és konzervatív reformprogrammal való kiegészítése nagy hatással volt a Korunk Szava körül kialakuló kör szellemi útkeresésére. A jelenkor válságát Szekfű a múlt „bűneire” vezette vissza, s ezáltal olyan értelmezési modellt nyújtott, amely a politikai és egyházi identitásukat kereső katolikusok számára átvehetővé vált.«0 Ezen a ponton a nemzedéki gondolat kapcsolódik be az új katolikus folyóiratok szociális kérdés és katolikus válaszkeresés uralta diskurzusába, hiszen a szekfűi kétosztatú gondolkodással párhuzamosan nem csupán a kor nagy eszméivel szembeállított katolicizmus kínálkozik, hanem a harmincas években szellemi érettségre jutó új nemzedéknek az a szándéka is megfogalmazódik, hogy elkülönüljön az idősebb generációtól, annak megnevezhetővé vált mulasztásai miatt.41 Ekképp a Szekfűtől átvett értelmezési modell az új katolikus folyóiratokban a nemzeti történelem helyett a magyar katolikus egyház története felé fordult. Míg Szekfűnél a földkérdés, a felekezeti kérdés, a zsidóság és kapitalizmus kérdése, a nemzedékprobléma és a határon túli magyarság ügye egyként mint feloldásra váró hasadtság jelent meg a trianoni Magyarország életében,42 addig az ifjúkatolikusok az egyházi helyzet elemzését építették fel hasonló módon, és az egyházon belüli reform szükségességét hangoztatták.*»3 Figyelemre méltó, hogy a Szekfű által pejoratív értelemben „neobarokk” társadalomként leírt Horthy-kor „neobarokk” attribútuma a szükségesként felismert egyháztörténeti paradigmaváltás jelölőjévé és magyarországi követelésévé válik a reformokat sürgető katolikus újságírásban. Ez leginkább a Vigilia spirituális útkeresésével illusztrálható. A XIII. Leóval kezdődő egyháztörténeti korszak önértelmezésének már nem a barokk „pásztor és nyája” metafora felelt meg,44 hanem Aquinói Szent Tamás erőteljes hatására előtérbe került a világ racionális megismerhetősége, a természettörvény és az ember morális szabadságának hangsúlyozása. Az egyház Krisztus misztikus testeként való ábrázolását a kor ekkleziológiája a barokk hagyomány megkerülésével a keresztény 39 Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két világháború között. In: Valóság, 1976. 4. sz. 33-36. p. 40 Szekfű Gyula hatása a katolikus gondolkodásra az itt vázoltnál lényegesen több figyelmet érdemel. Ehelyütt csupán a tárgyalt témához illeszkedő néhány pont felvetésére nyílott lehetőség. Vö.: DÉNES IVÁN ZOLTÁN: Eltorzult magyar alkat. Bibó István vitája Németh Lászlóval és Szekfű Gyulával. Bp., 1999. 42-73. p., UŐ: Európai mintakövetés - nemzeti öncélúság. Értékvilág és identitáskeresés a 19-20. századi Magyar- országon. Bp., 2001. 159-168. p.; Strausz Péter: Korporáció vagy hivatásrend? Az érdekképviseleti rendszer átalakításának kérdése Európában és Magyarországon, 1926-1940. In: Múltunk, 2010.1. sz. 83-122. p. 41 RakovszkyTibor: Reformnemzedék és katolicizmus. In: Új Kor, 1935.1. sz. 11. p. 42 Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Bp., 1934. 416-465. p. 43 Vida IMRE: A mai magyar katolikus ifjúság feladatai (küzdelem a korszerűtlen társadalom ellen). In: Vigilia, 1936. 4. sz. 11-48. p. 44 A pápák szociális enciklikáinak csoportosítására és a belőlük kihomló egyházkép vezérmetaforáinak értelmezéséről ld.: Schuck, Michael J.: That They Be One. The Social Teaching of the Papal Encyclicals, 1740-1989. Washington D.C., 1991.1-45. p.
