Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Billy Graham 1977. évi magyarországi látogatásának politikai háttere

102 Egyháztörténeti Szemle XIV/1 (2013) ismert volt az ÁEH munkatársai előtt. A hivatal valószínűleg a politikai befolyásolás eszközével fel is készítette a tárgyalások előtt a magyarországi egyházi vezetőket. így az amerikai evangelizátor már 1975 nyarán kész volt látogatásának jellegét a „magyarországi viszonyokhoz” igazítani, vagyis az nem „evangelizációs ténykedéssel lenne összekötve, hanem istentiszteleti kereten belül találkozna ökumenikus és szabadegyházi, valamint jelentő­séggel bíró baptista alkalmakon a vallásos emberekkel”. Elfogadta a beuta­zás politikai aspektusát. Kész volt a Hazafias Népfront, az Országos Béke­tanács és a Keresztény Békekonferencia vezetőivel is találkozni. Szorgalmazta, hogy az amerikai nagykövet és az ÁEH elnöke is fogadja. Egy másik lényeges állami szempontnak megfelelve ígéretet tett arra, hogy nem tesz a olyan kijelentéseket, amelyek a jó kapcsolatokat megzavarnák. Más szóval kerüli a szocialista országok bírálatát.20 Az események 1977-ben felgyorsultak. Haraszti Sándor és Walter H. Smyth, a Billy Graham Evangelizációs Társaság alelnöke az 1977. áprilisi magyarországi tartózkodásuk idején az amerikai evangelizátor beutazásá­ról tárgyaltak. További ígéreteket tettek. Többek között vállalták, hogy a látogatás hírét az első oldalon hozzák le a világsajtóban. Billy Graham nyi­latkozatot ad a magyarországi tapasztalatairól sajtóértekezlet és interjú formájában. A Társaság ezen felül egy. Magyarországról szóló film elkészí­tésére és bemutatására is vállalkozott. Egyházpolitikai téren lényeges előre­lépésnek tekinthető, hogy a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Taná­csának (MEÖT) prominens vezetőivel is találkozni kívánt, akik - mint ahogy később látni fogjuk - ellenezték a meghívását. Politikai nyitottságát tükrözi, hogy Graham ezen kívül a magyar kultúrpolitika meghatározó személyiségével, Aczél Györggyel, a Minisztertanács elnökhelyettesével és az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával is találkozót szorgalmazott a keresztény - nem keresztény világ közötti párbeszéddel kapcsolatosan.21 Az ügy szempontjából mindenképpen fontos állomást jelentett, hogy a magyarországi kisegyházak külügyeit irányító Palotay Sándor SZET-elnök szintén a látogatás engedélyezése mellett érvelt az ÁEH-hoz megírt levelei­ben. Lényeges szempontként említette meg, hogy a tervezett esemény a magyarországi egyházi ellenzéket és az úgynevezett pietista köröket is gyengítené. Különösen akkor, ha Graham ígéretének megfelelően deklarál­ná a hivatalos egyházvezetéssel való „lelki közösségvállalását”. Ezzel pár­huzamosan a lojális egyházvezetők nemzetközi és hazai tekintélyét emelné. Palotay további indokként említette, hogy a Billy Graham Evangelizációs Társaság egyes tagjai támogatták azt a gondolatot, hogy Graham a szocia­lista országokat magánemberként keresse fel. Ez pedig a szocialista orszá­gok szempontjából provokatív cselekménynek számítana. Beutazásának elutasítása esetén pedig a Társaság negatív körei politikai tőkét kovácsol­nának, illetve Graham magatartása a szocialista országok szempontjából is negatív irányba mozdulhat el. Az amerikai közvélemény pedig kételkedve 20 Palotay Sándor és Laczkovszki János beszámolója a Magyarországi Baptista Egyház delegációjának és énekkarának hivatalos útjáról, 1975. július 30. - MNL. OL. XIX-A- 21-C-650/14. 95. dob. 21 Haraszti Sándor feljegyzése Dr. Walter H. Smythről, 1977. április 25. - MNL. OL. XIX-A-21-C-653.0./1. 96. dob.; Palotay Sándor levele Miklós Imréhez, 1977. június 26. - Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom