Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Billy Graham 1977. évi magyarországi látogatásának politikai háttere
Billy Graham 1977. évi magyarországi látogatásának politikai háttere 103 fogadná azt az állítást, hogy az egyházak Magyarországon szabadon működnek.22 * * * Graham látogatásának kérdése azonban megosztotta a lojális egyházi vezetőket. A SZÉT elnöke és a baptista egyházi vezetők szorgalmazták leginkább a beutazását. Kürti László tiszáninneni református püspök - „Zempléni István” fedőnévű ügynök - 1981. február 11-én a belügynek leadott jelentésében elmondta, hogy a református és evangélikus püspökök 1977-ben, „mivel ismerték Billy Graham múltját, az individuális kegyesség ápolására irányuló evangélizációs módszerét, a legnagyobb fenntartással fogadták látogatását”. Kegyességi és nemzetközi egyházpolitikai téren is ellentét állt fenn Graham és a protestáns egyházvezetők között. „Theológiai gondolkodását tekintve Graham az ún. »evangelikálok«-kal rokonszenvez, akik a Biblia mondanivalóját betű szerinti értelemben veszik, politikai nézeteiket illetően pedig konzervatívok, reakciósok. Ezek a körök nem értettek egyet azzal a döntéssel, amelynek következtében a Nemzetközi Missziói Tanács 1961-ben beolvadt az Egyházak Világtanácsába, s az egyesülés után a keresztyének társadalmi felelősségét kezdték hangsúlyozni. Az evangelikálok csakhamar külön társaságot hoztak létre [...] E csoportosulás nyíltan szembehelyezkedett az Egyházak Világtanácsával, és pedig annak szerintük kommunista nézetei miatt. Billy Graham ebben a körben csakhamar vezető szerepre tett szert.” Másrészt Kürti szerint az amerikai politika Graham térítő hadjáratait a nemzetközi kommunizmus elleni küzdelemben is felhasználja. „Engedmények tételére bátorítják annak érdekében, hogy bejuthasson a szocialista országokba.” 23 Pröhle Károly az Evangélikus Teológiai Akadémia tanára, a MEÖT főtitkára egy belügyi jelentés szerint a következő szavakkal adott hangot félelmének: „Ezután Billy Graham jön - utána Carter: Mind a kettő tud zavart kelteni. De lennének olyanok, akik mindkettőnek örülnének.”2« Az ÁEH nyomására azonban a MEÖT tagegyházainak vezetői találkoztak Grahammel, de Bartha Tibor református püspök már nem bocsátotta rendelkezésére a Nagytemplomot Debrecenben.2s Palotay SZET-en belüli legnagyobb ellenlábasának számító Szakács József adventista elnök „Szaniszló Pál” fedőnéven 1977 nyarán több belügynek átadott jelentésben negatív hangvétellel írt Billy Grahamről és tervezett beutazásáról.26 Véleménye szerint „a magyarországi útja egyelőre rossz! Koordinálni kell a református és evangélikus egyházzal, s ha a protestánsok is vállalják majd, akkor lehet róla szó, mert lesz erkölcsi fedezet mögötte. De azt nem akarja Palotay Sándor. Ő maga akar aratni ebben az ügyben. Nem társadalmi hasznosságra tőr ő.” Az 1977. július 28-án elkészített jelentéséből megtudhatjuk, hogy több más adventista vezető is ellenezte látogatását. Idézi például Oláh István egyházterületi elnök szavait, aki szerint Billy Graham „olyan egyházi hatalom, aki többet árt a szektás han22 Palotay Sándor levele az ÁEH-hoz, 1977. május 26. - Uo.; Palotay Sándor levele Miklós Imréhez, 1977. június 26. - Uo. 2:1 ÁBTL. 3.1.2. 40.917/1. „Zempléni István” 163-167. (1981. február 11.) 2« ÁBTL. 3.1.2.40.918/8. „Szaniszló Pál” 81. (1977. július 28.) 2s ÁBTL. 3.1.2. 40.917/1. „Zempléni István” 165. (1981. február 11.) 26 ÁBTL. 3.1.2. 40.918/8. „Szaniszló Pál” 78-79. (1977. július 6.); 80-83. (1977. július 28.); 84-87. (1977. július 25.)
