Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 3. szám - TANULMÁNY - Retkes Attila: Unitarizmus Magyarországon a kezdetektől az önálló egyházkörig (1902)

Unitarizmus Magyarországon a kezdetektől az önálló egyház körig

5

augusztusában Kolozsvárra utazott, és az Egyházi Főtanács előtt is beszámolt a fővárosi unitáriusok tevékenységéről/' Csoportosulásukat „magán jellemű társaságnak” nevezte - utalva arra, hogy a hívek csekély létszáma és korlátozott anyagi lehetőségeik miatt az ünnepi alkalmakra sem tudnak termet bérelni. A kezdeti nehézségekre évtizedekkel később Jakab Elek (1820-1897) unitárius történész-akadémikus is utalt:

„Barátságos beszélgetéseik közt a hitrokonok [...] élénken emlegették egy [budapesti] fiókegyház alapításának szükségét, a templom építését sat. De az eszme mind csak vajúdott, kevesen voltak, szerény értékűek, jobbára tisztviselők, akiknek nem állandó lakhelye a főváros, ma itt vannak, holnap máshova rendelhetők.”* 10

A budapesti leányegyházközség megalapítása és a templomépítés gondolata 1873 nyarán merült fel először komolyabban, amikor angol és amerikai unitáriusok kisebb csoportja részt vett a bécsi világkiállításon, majd közülük hárman - Emma Southwick, Edward E. Hale és John Fretwell11 - hajóval Budapestre érkezett. Az unitarizmus erdélyi gyökerei iránt mélyen érdeklődő, magyarul alapfokon beszélő Fretwell tiszteletére Buzogány Áron konferenciát szervezett, amelyre minél több hittestvérét igyekezett mozgósítani. Az 1873. június 15-én tartott rendezvényen a kolozsvári unitáriusokat Símén Domokos lelkész-teológus12 és Kovács János főgimnáziumi tanár13 képviselte, míg a Magyarországon élők közül báró Orbán Balázs országgyűlési képviselő,14 valamint Buzogány Áron, Gál Jenő törvényszéki fogalmazó, Hajós János minisztériumi főosztályvezető, Sebes Károly orvos, Szinovácz Gyula törvényszéki jegyző, Ürmösi Miklós minisztériumi segédfogalmazó és Vájná Lajos tisztviselő vett részt. A konferencián a budapesti leányegyházközség és a templomépítés ügyét - számos más, az unitarizmus erdélyi fejlődését érintő probléma mellett - Kovács János vetette fel, de érdemi előrelépés a következő két évben nem történt.

4 Az Egyházi Főtanács (továbbiakban: EFT.) jkv., 1870. augusztus 28-29. - EUEGyL.

10 Jakab Elek: Emlékirat a Budapesti Unitárius Templom Felszentelési Ünnepélyére. Bp., 1890. (továbbiakban: Jakab, 1870.)

“ John Fretwell erdélyi és magyarországi tevékenységét, unitárius kapcsolatait részletesen elemzi: Kovács Sándor: Egy elfelejtett angol unitárius, John Fretwell és a magyar literatúra. In: Isten és ember szolgálatában - Erdő János emlékezete. Szerk.: Szabó Árpád. Kolozsvár, 2007. 231-250. p.

12 Símén Domokos (1836-1878) a teológia elvégzése után Londonban tanult, majd Székelykeresztúron iskolaigazgatóként dolgozott. A kolozsvári unitárius kollégiumban filozófiát, a teológián a bibliai tárgyakat tanította. Sokat fáradozott a magyarangol és magyar-amerikai unitárius kapcsolatok erősítésén.

13 Kovács János (1846-1905) Londonban és Manchesterben végezte tanulmányait, majd a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem angoltanára lett. 1877-től tizennégy évig volt kollégiumigazgató. Rendszeres kapcsolatban állt az emigrációban élő Kossuth Lajossal.

14 Orbán Balázs (1830-1890) író, néprajzi gyűjtő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Legjelentősebb műve A Székelyföld leírcisa című hatkötetes munka, amiért mindmáig „a legnagyobb székelyként” tisztelik. A Székelyudvarhelyhez tartozó Szejkefürdőn található sírjánál rendezik meg évente az Unitáriusok Világtalálkozóját.