Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 3. szám - TANULMÁNY - Retkes Attila: Unitarizmus Magyarországon a kezdetektől az önálló egyházkörig (1902)
6 Egyháztörténeti Szemle XIII/3 (2012) 1875 tavaszán - mint Jakab Elek feljegyezte - Buzogány Áron már tarthatatlannak érezte azt a helyzetet, hogy magánlakásokon kell istentiszteletet tartaniuk: „Nincs egy kis hajlék számukra, a hol egybegyüljenek, egymással szeretettel s bizalmasan szót váltsanak, a hol együtt imádkozzanak, a közhidegség ellenében egymást gyámolítva, keserüségölcben - a mi bőven kijut - Istentől vigaszt kérve. Elzüllünk így - mondá nemes hévvel -, ldhült bennünk az együvé tartozás érzése, a vallás iránti ragaszkodás, atyafiui s hitrokoni kötelék meglazul, lassacskán elfeledjük még azt is, hogy unitáriusok vagyunk. Tegyünk valamit lelkünk nyugalmáért, hitünk s vallásunk érdekében.”1® 1875. június 20-án Buzogány ismét beadvánnyal fordult az EKT-hoz, amely jegyzőkönyvében rögzítette: „Budapesti hitrokonaink [...] kérik, hogy miután helyben és a szomszédos megyékben oly szép számmal vágynak, részint erdélyiek, részint magyarhoni átállottak, hogy alakuljanak fiók egyházzá, s mint ilyenek, csatlakozzanak a kolozsvári anya ecclésiához.”* 16 Buzogány a beadványhoz tizenhét pontból álló szervezeti és működési szabályzatot csatolt, és részletes költségvetést is mellékelt,17 amelyből kiderül, hogy az évi 400 forintos büdzsé felét saját forrásból (adományokból) igyekeztek előteremteni, s csak a fennmaradó összegre kérték az EKT támogatását. A beadványt az egyházi Pénzügyi Bizottság elé teijesztették, amely azonban 1875-ben az ügyet nem tárgyalta. Ferencz József sürgetésére18 az EKT 1876. január 13-án napirendre vette a budapesti leányegyházközség kérdését - megállapítva, hogy a kezdeményezés jelentősen eltér az erdélyi egyházközségek napi gyakorlatától, ezért - Berde Áron (elnök),19 Ferencz József és Kovácsi Antal20 részvételével - ad hoc bizottságot hoztak létre, hogy az alakuló leányegyházközség működése mindenben megfeleljen a hatályos egyházi törvényeknek.21 Három nappal később az EKT ismét napirendre vette a kérdést, és úgy határozott, hogy a budapestiek által kért támogatás felét (évente 100 forintot) biztosítja a leányegyházközségnek, amelynek „rendes lelkésze a kolozsvári anya ekklésia első papja, ki egyelőre évenként kétszer, tavasszal és ősszel a fiók-egyházat meglátogatja, s ilyenkor a fővárosban valamely arra való teremben nyilvános isteni tiszteletet >5 Jakab, 1870. 16 EKT. jkv., 1875. július 11. - EUEGyL. v A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének Levéltára, Budapest (továbbiakban: MUEMEL.) IV/1/I/2. A részletes költségvetés nem maradt fenn, említi: EKT. jkv., 1875. július 11. - EUEGyL. 18 EKT. jkv., 1875. december 12. - EUEGyL. ‘ ‘9 Berde Áron (1819-1892) jogász, közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az első magyar meteorológiai és klimatológiai szakkönyv szerzője, Berde Mózes öccse. 20 Kovácsi Antal (1820—1892) 1852-től haláláig a kolozsvári Unitárius Kollégium tanára volt. Gáspár Jánossal közösen írt Elemi magyar olvasókönyvét még a trianoni békediktátum után is használták az erdélyi magyar közoktatásban. A Keresztény Magvető társszerkesztője, az Unitárius Egyház tanügyi előadója volt. 21 EKT. jkv., 1876. január 13. - EUEGyL.
