Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 1. szám - TANULMÁNY - Bertalan Péter: Fejér megye egyházpolitikai mozgásai, 1957-1968
6 Egyháztörténeti Szemle XIII/1 (2012) Casaroli a Szentszék vezető diplomatájaként mérte fel a magyarországi viszonyokat is, s össze tudta hasonlítani a blokkon belüli országok egyházpolitikai körülményeit. „A hatvanas évek elején a tizenkét magyar egyházmegye közül (a Pannonhalmi Területi Apátságot nem számítva) csak ötöt irányított saját püspök - akik közül némelyik már igen idős volt három segédpüspökkel együtt. Három megyés főpásztor akadályoztatva volt, köztük a világszerte ismert esztergomi érsek és Magyarország prímása, Mindszenty József bíboros. Még a betöltetlen helyek vagy az akadályoztatott püspökök helyettesítésére kinevezett apostoli adminisztrátorok közül is akadályoztatva volt kettő.”10 A Székesfehérvári Egyházmegye azon püspökségek közé tartozott, amelynek élén ugyan ott állt püspöke, Shvoy Lajos (illetve a munkáját segítő Kisberk Imre segédpüspök), de a főpásztori teendők ellátását, a püspöki aula működését illetően nem lehetett zavartalan körülményekről beszélni. Shvoy Lajos személyiségét, egyéniségét úgy ítélte meg a hatalom, hogy miniszteri biztost kell mellé állítani. „A valóságban az utolsó püspök, aki egy miniszteri biztos társaságát élvezhette a nyolcvanadik évében, mégis a küzdő szellemű Shvoy Lajos volt, akit sokan »második Mindszentynek« tartottak.”11 A Székesfehérvári Egyházmegye aránylag fiatal püspökség. 1777-ben Mária Terézia alapította. Létrehozásában fontos szerepet játszott, hogy a török kiűzése után az óriási kiterjedésű Veszprémi Egyházmegye Nagykanizsától Budáig olyan nagy területet ölelt fel, amelyet a püspök lelkipásztori gondozásban részesíteni nem volt képes.12 * * Természetesen a Habsburg uralkodók „késő ellenreformációs” törekvései is erősítették a katolikus egyház, s vele az uralkodóház pozícióját.« Prohászka Ottokár idején 109 plébánia volt az egyházmegyében, Shvoy Lajos ezek számát 1950-ben 162-re emelte. Az esperesi kerületek száma is megkétszereződött: 12-ről 24-re nőtt. Shvoy Lajos egyszerre volt egyházszervező és építő. 40 éves püspöksége alatt 51 új templommal, illetve kápolnával gyarapodott a katolikus egyház. A II. világháború pusztításai okozta sebek az ő aktív közreműködésével gyógyultak be. Lelkipásztori és püspöki szerepe egyszerre mutatkozott meg a papnevelésben. Nagy figyelemmel kísérte a szemináriumban végzett nevelőmunkát, szívén viselte az újmisések sorsát. A püspöki könyvtár bővítése értékes ősnyomtatványokkal, a székesfehérvári egyházmegyei múzeum 1938-as megnyitása kultúrapártoló tevékenységének eredménye. Sokat tett a templomi ének elterjesztéséért nemcsak a szűkebb haza területén, hanem annak határain túl is.« Az 1945-től 1948-ig tartó népi demokratikus átalakulás várakozásteli évei a Rákosi-féle személyi kultuszba torkollottak. Az egyházakat ért vehemens retorziók már sejtették, hogy a Horthy-rendszer maradványainak tekintett egyházakkal, elsősorban a katolikus egyházzal szemben az új rendszer itt is a megsemmisítés szándékával lép fel. A tények ma már ezzel 10 Casaroli, 2001.123. p. 11 Casaroli, 2001.134. p. 12 Névtár, 1967. *3 A Székesfehérvári Egyházmegye jubileumi névtára, Székesfehérvár, 1977. (továbbiakban: Névtár, 1977.) « Névtár, 1977.139-142. p.
