Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 1. szám - TANULMÁNY - Bertalan Péter: Fejér megye egyházpolitikai mozgásai, 1957-1968
Fejér megye egyházpolitikai mozgásai 7 az időszakkal kapcsolatban közismertek. A diktatúra következménye volt az 1956-os forradalom és szabadságharc. Az ennek elfojtása után következő Kádár-rendszer a személyi kultusz terroruralmától deklaratívat! elhatárolta magát, de az 56-ban történteket ellenforradalomnak minősítve ott folytatta, ahol Rákosi és társai abbahagyták. Ha vizsgálatunk szőkébb területére koncentrálunk, s a rendelkezésünkre álló forrásokat vallatjuk, szembetűnő jelenséggel találkozunk. A Fejér Megyei Levéltár iratait lapozgatva hiába keressük a máshol oly megszokottá, sztereotípiává vált, az egyházakkal, elsősorban a katolikus egyházzal kapcsolatban használt „ellenforradalmi” jelzőt. Ennek oka, hogy Fejér megyében a katolikus egyház megfegyelmezése a többi megyéhez képest is túl jól sikerült, ami Shvoy Lajos jellemét tekintve furcsának tűnik. Az események azonban önmagukért beszélnek. Más megyékben az egyházak rövid időre fellélegeztek. 1957-1958 nemcsak általános, hanem egyházpolitikai szempontból is a visszarendeződés, a restauráció időszaka. Ez a megállapítás az egyházpolitikára is érvényes, amiről Shvoy Lajos visszaemlékezései számolnak be. A régi és a kibontakozó új diktatúra kontinuitásának egyértelmű bizonyítéka, hogy 1957. január 25-én Gálik István mint kormánybiztos Székes- fehérváron a megyeházára hívatta Bejczy Gyulát és Halász Ervint.« Dr. Bejczy Gyula 1956-ban és 1957-ben püspöki irodaigazgató volt. Halász Ervin 1956 és 62 között a püspök személyi titkáraként dolgozott az aulában.15 16 A kormánybiztos felszólítja a püspököt, hogy azonnali hatállyal függessze fel az irodaigazgató munkáját. Halász Ervin átmenetileg még elláthatja a személyi titkári teendőket. Kisberk Imre segédpüspököt, aki pedig ugyancsak január 25-én érkezett meg a püspökségre vidékről, előállították a rendőrkapitányságon, és ott közölték vele, hogy hagyja el Székesfehérvárt, ahonnan két évre kitiltják, Dunabogdányba száműzik. A kitiltás az egész megye területére vonatkozik. Dunabogdányt csak a Szentendrei Járási Rendőrkapitányság engedélyével hagyhatja el. Az egész egyházmegye valamennyi katolikus lelkészét érinti, hogy 1957. március i-jétől június végéig megvonták a kongruát. A retorzió újabb lépése, hogy április 20-án a rendőrség Büttner Ferenc provikáriust, aki ugyancsak a püspöki aulához tartozott, Halász Ervinnel együtt azonnali hatállyal, 3 órán belü kitiltották Székesfehérvárról, a megye területéről és Budapestről. A római Sacra Congregatio Concilii dekrétuma Mórász Pál kanonokot érintette, amennyiben a dekrétum a rendszerrel együttműködő békepapokat eltiltja a hivatás gyakorlásától. A püspöki kar tagjait az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) elnöke 1957. március 16-ra rendelte magához. A megbeszélésen többször erélyes felszólalás hangzott el a püspökök részéről. Shvoy Lajos Önéletrajzában többször utal a vita hevességére: „Az ÁEH elnöke erősen kifogásolta, hogy Szombathely, Vác, Veszprém és Székesfehérvár püspöke nem hajlandó az októberi események utáni kinevezéseket tárgyalások útján rendezni, és ezzel Mindszenty törvénytelen politikáját követik.” Az elnök bejelentette, hogy az Elnöki Tanács 1957. évi törvényerejű rendeletében szabályozta az 15 Shvoy Lajos: Önéletrajz. Szerk.: Mózessy Gergely. Székesfehérvár, 2002. (továbbiakban: Shvoy, 2002.) 130. p. 16 Névtár, 1977. 255., 261. p.
