Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Somodi Imre: Mindennapok a pécsi jezsuita Pius Gimnáziumban és Internátusban az 1910-es években
Mindennapok a pécsi jezsuita Pius Gimnáziumban és Internátusbán az 1910-es években* Somodi Imre Korábbi írásomban* 1 bemutattam az egykor Magyarország egyik legkiválóbb középiskolájának számító pécsi jezsuita Pius Gimnázium alapításának és működése első éveinek eseménytörténetét 1920-ig, az alapítás korszakát - szimbolikusan és valóságosan is - lezáró évig. Jelen tanulmányom fenti írásomnak mintegy kiegészítése, vagy még inkább: tükörképe. Míg a fent említett írásomban az iskola alapításának, építkezésének és intézményszervezésének eseményeit igyekeztem rögzíteni, addig a következő oldalakon azt kívánom bemutatni, hogy ezalatt miként zajlott az iskola belső élete. A tanulmány tehát a Pius Gimnázium és Internátus belső világába, mikrokozmoszába kíván betekintést nyújtani. A nevelés elvei és gyakorlata A Pius Gimnázium 1914-1915. évi értesítőjében az intézet első igazgatója, P. Jablonkay Gábor SJ hosszú írásban taglalja az iskolában alkalmazott nevelési elveket és módszereket, átfogó és szemléletes képet nyújtva minderről az olvasónak.2 Az alábbiakban vázlatosan ismertetem ezen cikket, mert általa mély betekintést nyerhetünk a Pius Gimnáziumban és Internátusbán folyó nevelőmunka elveibe és gyakorlatába. Jablonkay azzal kezdi, hogy a nevelőintézetekkel - és főleg a vallásos szellemű nevelőintézetekkel - szemben gyakran hozzák fel azt a vádat, hogy nem az életre nevelik a gyermekeket. De mit jelent az „életre való nevelés”? Hiszen az, hogy ki mit tart az élet céljának, értelmének, nagyon különböző lehet az adott személy lelki habitusától, szocializációjától, világnézetétől függően. A nevelés vallásos felfogása szerint az emberi élet célja az üdvösség. A vallásos iskolának olyan embereket kell nevelnie, akik sem jó-, sem balsorsban ettől a céltól nem tántorodnak el. Ezért fel kell készíteni az ifjút arra, hogy se nehézségek, se jelszavak, se csábítás miatt ne térjen el céljától. Arra kell szoktatni, hogy az értékeket becsülje, a romlottságot pedig megvesse. Jablonkay szerint abban, aki vallásos nevelésben részesül, jóval könnyebben kifejlődik a kötelességtudás, a lelkiismeretesség, az önzetlenség, a csábításokkal szembeni ellenállás. S ha el is bukik az életben, Istenbe kapaszkodva fel tud állni. Kiemelten fontos a vallásos nevelés a középiskolákban, hisz a középiskolák adják a jövő értelmiségét, s ha a művelt és széles látókörű értelmiség nincs felvértezve szilárd erkölcsökkel és A pécsi jezsuita Pius Gimnázium 1912-ben, éppen 100 éve nyitotta meg kapuit. írásomban e jeles - ma már nem létező - iskoláról emlékezem meg a centenárium alkalmából. 1 Somodi Imre: A pécsi Jézus Társasági Pius Kollégium alapítása. In: Egyháztörténeti Szemle, 2010.1. sz. 66-87. P2 Jablonkay Gábor SJ: A Jézus-társasági pécsi Pius-Internátus rövid ismertetése. In: A Jézus-társasága vezetése alatt álló pécsi Pius-alapítványi kath. főgimnázium értesítője az 1914-1915-iki iskolai évről. Pécs, 1915. (továbbiakban: Jablonkay, 1915.) 6-19. p.
