Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - BESZÁMOLÓ - Földvári Sándor: A Kárpát-medence, a magyarság és Bizánc. Bizantinológiai konferencia
A Kárpát-medence, a magyarság és Bizánc 111 A régészetet és a művészettörténetet képviselő szekciókból kiemeljük Nagy Márta elnöklete alatt és A proskynetárion mint identitásőrző devóciós tárgy c. előadásával, illetve Terdik Szilveszter Balkáni mesterek a görög-katolikus püspökök szolgálatában (18. század) és Golub Xénia Egy publikálatlan Istenszülő-ikon a csobánkai szerb templomból c. prezentációjával gazdagon képviselt magyar bizánci művészettörténetet - a „magyar” jelző ambivalens jelentésében. Egyrészt, az iskolateremtő idős debreceni professzornő munkássága nélkül a hazai templomok ikonkutatása sehol sem állna, s az újabb nemzedék is már szintetikus egészet alkotott. Egy bizantinológiai konferencián azonban helye lenne a nemzetközi viszonylatban is fontos problémákhoz való hozzászólásnak, amelytől a hazai művészettörténet szemérmesen és folyamatosan tartózkodik. (Üdítő kivételként Nagy Márta némely előadásaival a balkáni kérdéseket illetően, ám ilyenkor is a magyarországi témákkal kapcsolatban, mint a két év előtti Ohridi Naum konferencián.'Ü Ezt a szerénységet sem a hazai kutatás felkészültsége, sem a szakemberek eddigi munkássága nem indokolja. Megemlítjük ellentétes példaként a két háború közti prágai bizantinológiai életet, a Kondakov Intézetet, amelynek munkáját a lehetőségeihez mérten aktívan folytatja ma is a Cseh Tudományos Akadémia Szláv Intézete. Bár oroszok és ukránok alapították, így a pravoszláv kultúra kutatása is helyet kapott, mégis főként Bizáncra fókuszáltak. Mint a máig alapvető monográfia szerzője, Osztrogorszkij.15 16 Ha tehát maguk a szlávok is túlléptek a nemzeti kulturális gyökereiken, és éppen eme gyökerek adta tapasztalataikkal úgy szóltak hozzá általánosabb kérdésekhez, hogy túlélve korukat, Amerikában is újrakiadott munkák sorával gazdagították a Bizánc-kutatást, akkor a magyarországi kutatóknak is a szakmával szembeni erkölcsi kötelességük lenne, hogy túllépjenek a „hungarikumok” határain. Továbbá a szakdolgozatok, PhD disszertációk szintjén elfogadható mikrofilológiai pepecselésen felül az érett, életművel rendelkező tudósoktól elvárható, hogy (angolul kiadandó) szintézisekkel is hozzájáruljanak a kutatás nemzetközi szintű műveléséhez.‘7 A művészettörténet folytatódott a konferencia második napján Raffay Endre III. Béla kora magyarországi művészetének problémái és Kiss Etele Újonnan előkerült bizánci mellkeresztek egy magyar magángyűjteményből, illetve Józsa László A bizánci ikonok orvos szemmel c. előadásaival. Kiss a feldolgozott anyag árnyalt tipológiájával a vallástörténeti párhuzamok és messze vezető szálak értelmezését is adta. Továbbá részle15 Nagy MÁRTA: The Iconography and Iconology of Hristofor Zefar’s Saint Nahum Depictions. Előadásként elhangzott a „Magyarország és a Balkán vallási és társadalmi kapcsolatai” c. konferencián (Budapest, 2010. október 12-13-án), annak a kötetében azonban már nem tudta közölni tanulmányát a megroppant egészségű professzornő. Munkásságát enélkül is tisztelet illeti. Szakterülete követőkre vár. 16 Ostrogorsky, Georg: Byzantinische Geschichte 324-1453, München, 1965. Magyarul: A bizánci állam története, Bp., 2001. >7 RHINELANDER, L. Hamilton: Exiled Russain Scholars in Prague. In: Canadian Slavonic Papers / Revue Canadienne des Slavistes, 1974. Nr. 3. 331-352. p. Online: http://www.jstor.org - 2012. május. Ld. még: GRIMES, WILLIAM: Ihor Sevcenko, Byzantine and Slavic Scholar, Dies at 87. In: The New York Times, 2010. január 6. Online: http://www.nytimes.com - 2012. május.
