Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - "KALÁSZATOK" - Kovács Áron: "Tulajdon magok jószántából kezet adva, Tuhutumot a magyarok vezérét választották uruknak". Természetjogi elemek a Supplex Libellus Valachorum érvrendszerében
102 Egyháztörténeti Szemle XII1/4 (2012) Supplex Libellus Vachorum is, melynek a románok jogvesztett voltának felszámolásán, és korábbi - fiktív - szerződéses állapotuk helyreállításán keresztül akarta ezt elérni. A társadalom romlatlan, ideális állapotát a petíció szerzői a polgári társadalom fogalmával fejezték ki. Ez egy olyan monarchiát jelentett értelmezésükben, melyben az uralkodó célja a társadalom egyensúlyának a megteremtése. Ez az egyensúly a polgárjogok kiterjesztésével, és egy olyan jogegyenlőség létrehozásával érhető el, melyben a polgárok egyetlen csoportja sem juthat olyan pozícióba, hogy a többieket jogaiktól erőszakkal megfoszthassa, vagy elnyomhassa őket. A tökéletes társadalmi rend a Supplex szerzői szerint egyszer már Erdélyben is fennállt, miután a magyar honfoglalás korában vallási és jogi egyenlőség jött létre a románok és magyarok között.? Hogyan is néz ki az erdélyi társadalom ezen alapító aktusa? A Supplex ez irányú érvelését Anonymus Gesta Hungarorumára építette: Miután a magyarok 9. századi erdélyi betörése során a valach néven ismert római leszármazottak vezére, Gelou a védelmi harcokban elesett, a valachok nem folytatták tovább a harcot, hanem „tulajdon magok jószántából kezet adva, Tuhutumot a magyarok vezérét választották uruknak”.7 8 „A két nemzetség - mármint a magyarok és valachok - K.Á. - polgárjogai” Tuhutum vezértől kezdve „egy társaságban forrtak össze”, azaz a két népcsoport közös társadalmat hozott létre9. Miután a románok „közös honosságba” fogadták a magyarokat, a két natio azonos mentességekkel és polgári szabadságokkal bírt.10 Ekképpen a Supplex mint szerződésre tekint a Tuhutum és a valachok közötti egyezségre, mely egymás jogainak kölcsönös elismerésével megteremtette a polgárok közötti tökéletes jogi egyenlőséget, a társadalom romlatlan, mintegy paradicsomi állapotát.11 Ugyanerre a korra - a 10-ii. századra - vezethető vissza a vallási egyenlőség létrejötte is: Erdély a 10. században Tuhutum unokájának, Gyulának a megtérésével a keleti kereszténységet vette fel. A nyugati kereszténység csak Gyula bukásával kezdett tért nyerni a tartományban, ahol nem sokkal később már csak a valach lakosok maradtak a keleti egyházban, ők azonban továbbra is háborítatlanul gyakorolták vallásukat.12 * A fent bemutatott ideális történeti, és saját koruk jogtalan állapota között úgy teremtették meg az átkötést a Supplex Libellus Valachorum szerzői, hogy kijelentették: a románokat jogaiktól törvényesen soha nem fosztották meg, hanem azokat csak „az idők mostoha sorsa” vette el tőlük.18 A kérvény ennek történetét két lépésben magyarázza: először a románokat nem érintő törvények jöttek létre — melyek ily módon nem is említik őket - , majd később, mivel ezekben nem szerepeltek, az új törvényekre épülő jogszokás már súlyosan korlátozta joggyakorlásukat. Ez a folyamat az Unió Trium Natiummal és a reformációval vette kezdetét. Az uniót a kérvény 7 Supplex Libellus Valachorum. Ford.: Köllő Károly. Bukarest, 1971. (továbbiakban: Supplex 1971.) 75. p. 8 Supplex 1971. 77. p. 9 „Hungaricae scilicet et Valachicae, a tempore quo sub Duce Tuhutum in unam societatem coaluere communis erant”. Supplex 1971. 50. p. ‘° Supplex 1971. 78-79., 86-87. p. 11 Supplex 1971. 92-93. p. 12 Supplex 1971. 77-78. p. *3 Supplex 1971. 75. p.
