Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kaszás Veronika: Magyarországi egyházak az erdélyi menekültekért 1987-1989 között
nisztertanács döntése alapján 1988 márciusában felállított, a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó tárcaközi bizottság a Hazafias Népfront (HNF) és az Állami Egyházügyi Hivatal közreműködésével felvette a kapcsolatot az egyházakkal is. Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes, a Tárcaközi Bizottság vezetője 1988. április 15-én a HNF által szervezett találkozó keretében az egyházak képviselőivel is megbeszélést folytatott. A találkozó célja elsősorban a kölcsönös tájékoztatás és tapasztalatcsere volt a menekültekhez kapcsolódó intézkedésekről. Gál Zoltán elmondta, hogy a Magyarországra érkező román állampolgárok ügyét „az emberi jogok és a humanitás elvei alapján” ítéli meg a magyar állam, és hangsúlyozta, hogy „minden népnek, így a magyarságnak is, elemi joga, hogy nemzetiségét, anyanyelvét, kultúráját szülőföldjén őrizze meg.”1'1 Az egyházak ismertetett álláspontjukban szintén kiemelték, hogy a nehézségek és a segítőszándék ellenére a probléma megoldása nem lehet a szülőföld elhagyása. Az állam képviselői, akik „jó hangvételű, politikailag hasznos” találkozóként értékelték a megbeszélést, fontosnak tartották a szerepek leosztásának pontos tisztázását is: ,A megközelítésben voltak hangsúlybeli különbségek, de az alapkérdésekben - valamennyi egyház jelenlévő magasszintű vezetőjének nyilatkozatából kitűnően - egyetértés mutatkozott a hivatalos állásponttal. Megállapodás történt abban, hogy az egyházak Továbbra is foglalkoznak a hazájukba visszatérni nem kívánókkal, de elismerik, hogy megfelelő élet- és munkakörülményeik megteremtésében az állami szerveké a fő szerep.”41 42 * A Bizottság munkájában részt vevő ÁEH-munkatárs szerint „az egyházi vezetőkkel a közelmúltban lezajlott találkozás biztosíték arra, hogy az egyházak helyesen fognak eljárni a hozzájuk forduló román állampolgárokkal kapcsolatban.”« Az ÁEH képviselői a Tárcaközi Bizottság megbeszélései során rendszeres tájékoztatást nyújtanak az egyházaknak a Romániából érkezőket ellátó tevékenységéről, a fő nehézségekről, amelyekkel e munka során szembesülnek, valamint azon tényezőkről is, melyek a magyar állam számára veszélyforrást jelenthetnek. Ezen túl valamennyi megyei egyházügyi titkárnak jelentenie kellett a pártnak a Romániából érkezőket érintő egyházi tevékenységről. „Veszélyforrást” jelentett az államnak például a magyar menekültügyi fellépés nyugati sajtóvisszhangja, mellyel elégedetlen volt a nagyobb figyelemre és elismerésre számító magyar vezetés. Úgy értékelték, hogy túlságosan az egyházak szerepe - elsősorban a rákosszentmihályi református közösség munkája - kerül a középpontba, a magyar kormány intézkedéseit a nyugati sajtó nem mutatja be elég pozitív fényben.44 A Tárcaközi Bizottság 1988. április 28-i ülésén Bai László az ÁEH képviseletében fel is veti, hogy külföldi hírügynökségek és tudósítók a Külügyminisztérium ajánlására igen gyakran keresik fel az egyházak képviselőit, érdeklődve a romániai menekülteket érintő tevékenységükről. így szerinte félő, hogy a magyar Magyarországi egyházak az erdélyi menekültekén. 1987 és 1989 között 81 41 Magyar Nemzet, 1988. április 16. 42 A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok ügyével foglalkozó Állami Tárcaközi Bizottság 1988. április 28-i ülése. - MNL. OL. XIX-A-21-d. 156. dob. « Uo. 44 Ld. 16. sz. jegyz.
