Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kaszás Veronika: Magyarországi egyházak az erdélyi menekültekért 1987-1989 között
82 Egyháztörténeti Szemle X1II/4 (2012) állam szerepvállalása háttérbe kerül, és „az a torz kép alakul ki, hogy főleg az egyházak foglalkoznak ezekkel az emberekkel”.« Igaz, mindeközben a hazai sajtóban éppen ellentétes tendencia figyelhető meg: míg az állami intézkedésekről, ha sokszor körülírásokkal is, de lehet tájékozódni a napilapokban, addig az egyház munkájáról elvétve, leginkább olykor a hirdetések rovat apró betűs részein szerezhető információ. Az egyházak segítségnyújtásáról elsők között Franka Tibor számol be egész oldalas riportban az Élet és Irodalom 1988. március 18-i számában Uram, vezess engem címmel. Pár nappal ezután, március 24-én a Szabad Európa Rádió műsora is foglalkozik a témával, majd a Magyar Nemzet és a Heti Világgazdaság hasábjai is bepillantást engednek elsősorban a református egyház menekültügyi tevékenységébe. Az egyház szerepvállalása az erdélyi menekültek ügyében azonban a korabeli magyar sajtó tükrében eltörpül a magyar állam, a Vöröskereszt, sőt a Hazafias Népfront és a KISZ tevékenységének bemutatása mellett is.«6 Szintén az egyházak túlzott szerepvállalását igyekezett ellensúlyozni a Tárcaközi Bizottság 1988. júniusi döntése, melynek értelmében a Magyar- országon tartózkodó román állampolgárokkal politikailag aktívabban kellene foglalkozni, megteremtve az ehhez szükséges közösségi fórumokat. Ennek eléréséhez a Hazafias Népfrontot és a Magyar Vöröskeresztet kérték fel, hogy alakítsanak olyan klubot az itt-tartózkodóknak, ahol a tájékoztatásuk mellett a közösségi együttlétre, kulturális programokra is lehetőséget nyújtanak, „mert különben az egyházakhoz és az ellenzékhez kényszerülnek”.« 1988 novemberére meg is valósult ez az elképzelés.«8 Budapesten a menekültek ügyeivel foglalkozó Fővárosi Tanács Koordinációs Bizottsága 12 katolikus plébániával, egy református és egy evangélikus egyházközséggel tartott fenn aktív kapcsolatot. A Bizottságnak tagja volt dr. Csepregi Ignác, a budapesti érseki általános helynök, valamint dr. Adorján József, az északi református egyházmegye esperese is.«9 Az egyházak elsősorban saját forrásaikból, illetve az összegyűjtött segélyekből finanszírozták a Romániából érkező rászorulókat. Az 1988 márciusában létrehozott állami Letelepedési Alapból azonban ők is részesedhettek bizonyos mértékben, igazgatási költségeik fedezésére az Állami Egyházügyi Hivatal útján. A támogatás odaítéléséről az alapot kezelő Belügyminisztérium hozott döntést. A református egyház maga is tett kezdeményező lépéseket a magyar vezetésnél, felhíva a figyelmet a legfontosabb problémákra, melyek rendezéséhez állami döntések meghozatalára volt szükség. A menekültek jogi problémáival szembesülve státuszuk rendezésének lehetőségeit is végiggondolta, és 1988 novemberében előterjesztette javaslatát a magyar kor- * 49 * «5 Ld. 42. sz. jegyz. Ld. pl.: MTI hírarchívum, 1988. március 24. - http://archiv1988-2005.mti.hu - 2012. április.; HVG, 1988. március 21.; Magyar Nemzet, 1988. december 27. ‘v A Tárcaközi Bizottság 1988. június 24-i ülésének jegyzőkönyve. - MNL. OL. XIX-A- 21-d. 156. dob. Magyar Nemzet, 1988. november 12. 49 Jelentés a fővárosi egyházpolitikai helyzetről. (1988) - MNL. OL. XIX-A-21-d. 163. dob.
