Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kaszás Veronika: Magyarországi egyházak az erdélyi menekültekért 1987-1989 között
80 Egyháztörténeti Szemle XIII/4 (2012) Budapesten az erdélyi menekültszolgálat központjává a református egyház rákosszentmihályi gyülekezete vált, melynek munkáját a tanulmány végén mutatom be. A vidéki városok közül pedig Debrecen volt a legaktívabb, tekintettel a földrajzi közelségből is adódó odaérkező menekültek magas számárad Hajdú-Bihar megyében 1988-ban az egyházak megközelítőleg 7200 Romániából érkezettel kerültek kapcsolatba, akiknek összesen mintegy 3 millió forint pénzbeli segélyt, 1 millió forint értékben élelmiszert, valamint 4 millió forint értékben ruhaneműt nyújtottak. Az ÁEH Hajdú-Bihar megyei egyházügyi titkára 1988. évi jelentésében erről így számol be: „Igen sok időt, energiát igényelt az év során a romániai kérdés ránk eső részének a megoldása. A Romániából áttelepüléssel kapcsolatos kormány állásfoglalás következményeire nem voltunk felkészülve. Elég hosszú idő múlva alakult meg a tárcaközi és a megyei koordinációs bizottság is. Az érkező menekültek fogadása gyakorlatilag az egyházak feladata lett, akik nem tudtak, de nem is akartak kitérni a felvetődő problémák elől. A római katolikus egyház - konkrétabban a Debreceni Szent Anna plébánia - hosszú időn át alakítgatta a romániai kapcsolatait, és a segélyszolgálatukat azonnal, nagy hatásfokkal és a kívánt mértékben tudták indítani. Ma is az a megyébe érkező menekültek fő bázisa, bár most már az állami és a református egyházi segélyszolgálat is jelentős. Kezdetben volt bizalmatlanság az érkezők részéről az állami szervekkel szemben, ami később - a tapasztalatok és az állami segítő szolgálat megindításával — oldódott. Az akció az egyházak korábbi társadalmi magatartásának megfelelően alakult. A Szent Anna Plébánia azzal hirdette meg az akciót: »Most mutassuk meg, hogy magyarok vagyunk, hogy katolikusok vagyunk.« A református egyház a diakónia keretében végzi ezt a munkát, minden látványosság nélkül, szolgálatként. Az állami szervek nehézkesen kezdtek munkához és még ma is vannak problémák, de ez lényegében leszűkül a vámügyek területére. Jelenleg is a hatáskörömet meghaladó igazolásokat kell kiadnom a botrány elkerülése végett.”"*0 A jelentésben vázolt megyei problémák, az állami szervek lassú reagálása, és a nem mindig gördülékeny koordináció az állam és az egyház között Budapesten és más vidéki városokban is jelentkeztek. Együttműködés az állami szervekkel a menekültek helyzetének rendezésében Az erdélyi menekültek helyzetének rendezése érdekében az egyházak az állami szervekkel és társadalmi szervezetekkel is együttműködtek. A Mi3« Az 1988. december 13-ig nyilvántartásba vett menekültek 31%-a Budapesten telepedett le, 23%-uk Debrecenben vagy Szegeden kezdett új életet, míg a többi megyei jogú városban mindössze 5%-uk. 21% az Alföldön, 12% pedig Budapest agglomerációjában találta meg új lakóhelyét. Sík, 1989.15. p. 40 Jelentés Hajdú-Bihar megye 1988. évi egyházügyi szakigazgatási munkájáról. - MNL. OL. XIX-A-21-d. 163. dob.
