Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kaszás Veronika: Magyarországi egyházak az erdélyi menekültekért 1987-1989 között
Magyarországi egyházak az erdélyi menekültekért 1987 és 1989 között 79 Az erdélyi menekültszolgálat megszervezése az egyházaknál „Miért az egyházak »nyakában« van csupán az erdélyi menekültek ügye?”35 Az egyházak - részben szociális területen szerzett korábbi tapasztalataiknak köszönhetően - igen gyorsan felmérték, hogy az Erdélyből érkezőknek mik az alapvető szükségleteik, hol van szükség azonnali, szervezett segítségnyújtásra. Az országba érkező menekültek számára magyarországi státuszuk rendezése, a lakáshoz és munkához jutás, valamint a családját Romániában hagyok számára a családegyesítés megvalósítása volt az elsődleges kérdés. Az egyházak ennek megfelelően a későbbiekben bemutatottak szerint igyekeztek a maguk eszközeivel e problémákon segíteni, ám egyúttal - a magyar külpolitikai állásponttal megegyezően - a határon túliak otthon maradását támogatni. Az egyházak álláspontját jól szemléltetik a református egyház 1988. június 19-én tartott „erdélyi csendesnapján” megfogalmazottak: „Egyezőleg megállapítottuk, hogy jó szóval és segítő kézzel kell fogadnunk mindenkit, de úgy, hogy ez ne keltsen az otthoniakban ábrándképet, s ne legyen csalogató a szülőföld könnyelmű elhagyására. Viszont, ha már átjött valaki, éreztetnünk kell iránta a magyarságunkból fakadó testvériséget. Akik pedig tovább szeretnének utazni Nyugatra, azokat le kell erről beszélni, mert ez egyenlő lenne a szétszóródással. Gondoskodni kell az anyaországi letelepedésről, a lakás és munka lehetőségéről, a családok egyesítéséről. Oda kell hatni külpolitikánk és egyházi nemzetközi kapcsolataink révén, hogy kialakuljon végre itt, Kelet-Európában az igazságos és hatékony kisebbségvédelem.”86 Ez a kettőség éppúgy megjelent az egyházak, mint az állam politikájában: nem kérdés, hogy be kell fogadni és segíteni kell az ide érkezőket, de mindeközben fontos az otthon maradást is támogatni. A Zsinati Tanács 1988. december 14-i ülésén kifejtette, hogy e missziót elsősorban evangéliumi kötelességnek és nem politikai kérdésnek tekintik.37 A Magyarországra érkező romániai menekülteknek 66%-a került valamilyen módon kapcsolatba a magyar református egyházzal - 53%-uk pénzsegélyben is részesült tőlük -, míg a katolikus egyház esetében ugyanez az arány 44, illetve 35%. Míg a református egyház menekültügyi tevékenysége már egészen korán, 1987 elején kezdődött, és 1989-ig végig stabilan domináns maradt a többi egyházhoz viszonyítva, addig a katolikus és más egyházak esetében a segélytevékenység növekedése tapasztalható 1987 és 1989 között (mely azonban sosem érte el a református tevékenység nagyságrendjét)^8 35 36 * 38 * 35 Jelentés Hajdú-Bihar megye 1988. évi egyházügyi szakigazgatási munkájáról. - MNL. OL. XIX-A-21-d. 163. dob. 36 PÁNCZÉL, 2010. 28. p. az MNL. OL. XIX-A-21-d. 156. dob. 38 Sík Endre: Menekültekről és menekülthullámokról. Bp., 1989. (továbbiakban: SÍK, 1989.) 31-32. p.
