Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kaszás Veronika: Magyarországi egyházak az erdélyi menekültekért 1987-1989 között
76 Egyháztörténeti Szemle XIII/4 (2012) A pápai üzenetnek köszönhetően a magyar vezetés és az Országgyűlés figyelme újra ráirányult az egyházaknak a nemzeti és etnikai kisebbségek védelmének területén végzett aktivitására. 1988. december 21-én Szűrös Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ismertette a pápai állásfoglalást, melyhez Tóth Károly református püspök a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa nevében fűzött kiegészítést. Tájékoztatást adott az európai protestáns egyházak fellépéséről: elmondta, hogy a romániai kisebbségek védelmében, és különösen a falurombolási tervekkel szemben mind a skandináv evangélikus egyházak, mind a nyugat-európai református egyházak igen aktívan tevékenykednek. A püspök egyúttal kérte, hogy az Órszággyűlés állásfoglalása legyen konkrétabb az általános elveket tartalmazó pápai üzenetnél.22 Az Országgyűlés - addig példa nélküli - állásfoglalását a pápai üzenetről a sajtó 1989. január 2-án publikálta. Az Országgyűlés üdvözölte és „minden állam és nép békés együttélésének előmozdítását szolgáló jelentős lépésnek” nyilvánította az újévi üzenetet. Tóth Károly kérését is figyelembe véve az állásfoglalás külön kitért a konkrét kisebbségi jogok fontosságára: „Az Országgyűlés kiemelkedő fontosságúnak tartja azokat a sajátosságokat, amelyek a kisebbséget mint közösséget illetik meg, így a kollektív létezéshez, a közéletben való részvételhez, a kisebbségi kultúra ápolásához és fejlesztéséhez, a más államok területén élő, azonos kulturális és történelmi gyökerekkel rendelkező csoportokkal való kapcsolattartás joga, a kisebbségeket.is megillető vallásszabadság kinyilvánítása. Elítéli e jogok nyílt vagy burkolt csorbítását, és fellép azok következetes érvényesítéséért bel- és külföldön egyaránt.”1« Az erdélyi magyar kisebbség érdekében a protestáns és katolikus egyházak közös fellépésére is volt példa: együttesen igyekeztek Európa figyelmét is felhívni a romániai helyzet súlyosságára, és egyúttal kifejezni együttérzésüket a nehéz helyzetbe került, akár otthon maradó, akár elvándorló román állampolgárokkal. 1989. január 15-én a katolikus, református, evangélikus és unitárius egyház képviselői2« azzal a felhívással fordultak az európai keresztényekhez, hogy január 22-én valamennyi gyülekezet közösen imádkozzon a romániai testvéreikért, a sok szenvedést elviselni kényszerülő nemzetiségekért, és a gyakran családjukat is hátrahagyó, otthonukat elhagyni kényszerülőkért.^ 22 Magyar Nemzet, 1988. december 22. 23 Az Országgyűlés állásfoglalása II. János Pál pápa újévi üzenetével kapcsolatban a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan, ld.: Magyar külpolitikai évkönyv. Szerk.: Torda Endréné. Bp., 1988. 421. p. *4 Közöttük volt Csepregi Ignác budapesti érseki helytartó, Tóth Károly református püspök, Harmati Béla evangélikus püspök valamint Huszti János unitárius püspök. « MTI hírarchívum, 1989. január 15. - http://archiv1988-2005.mti.hu - 2012. április.
