Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kaszás Veronika: Magyarországi egyházak az erdélyi menekültekért 1987-1989 között

Magyarországi egyházak az erdélyi menekültekért 1987 és 1989 között

77

Kétoldalú egyházi kapcsolatok

1988-tól a hivatalos kétoldalú egyházi kapcsolatokban is egyre gyakrabban merült fel témaként a romániai magyar kisebbség és az országot kényszerből elhagyók helyzete.

Kivételt jelentettek a Magyarország és Románia közötti egyházi kapcsolatok, ahol bárminemű együttműködés kialakítása reménytelennek tűnt. Romániában az egyházak szintén állami befolyás alatt működtek, és a Román Kommunista Párt (RKP) arra törekedett, hogy a román ortodox egyházat is felhasználja a falurombolási terv népszerűsítésére.26 Emiatt talán nem meglepő, hogy a magyar-román kétoldalú párbeszéd javításához az egyházak szintjén sem sikerült hozzájárulni; „Az állami kapcsolatok romlásának következtében a romániai egyházakkal való hivatalos kapcsolatok gyakorlatilag teljesen megszűntek. Ezzel egyidejűleg a román egyházi vezetők - minden bizonnyal állami nyomásra - mindenütt igyekeztek Magyarországot felelőssé tenni a két ország viszonyának megromlásáért.”27

A szocialista országok következetesen igyekeztek kerülni bármiféle hivatalos állásfoglalást a magyar-román kérdésben. Mivel mindkét országot a blokkon belüli baráti partnerként kezelték, legfeljebb kétoldalú problémaként tekintettek a nevén nem nevezett menekültproblémára, melyet a két országnak egymás között kell rendeznie. Az egyházaik esetében mégis volt példa a szolidaritás kifejezésére. A lengyel katolikus egyház püspöki karának karitatív bizottsága 1988 elején adományokat küldött a magyar katolikus egyházon keresztül, mely gesztust a lengyel állam nemigen tudta, hogyan kezelje: ,A hivatalos lengyel szerveket meglepte és zavarba hozta az egyház akciója egy olyan kérdésben, amelyet igyekeztek tabuként kezelni.”28

Érdekes módon nem csak a szocialista országokban, de Nyugat- Európában is előfordult, hogy az egyház mondhatni az állam közvetítője- ként tett meg olyan támogató lépést, melyet az ország kormánya nyíltan nem vállalhatott fel. A politikai semlegességére különösképpen ügyelő Svájc kormánya 1988 szeptemberében 100 ezer frankot biztosított az evangélikus egyházi segélyszolgálatnak a magyarországi letelepülők támogatására. Ezzel a köztes megoldással a kormány jelezni kívánta, hogy az ügyet erkölcsileg támogatják, ugyanakkor annak köszönhetően, hogy a támogatást a gyakorlatban a saját országában működő egyháznak nyújtotta, megőrizhette a pártatlanság látszatát.2« Svájc Evangélikus Egyházainak Segély- szervezete (Hilfswerk der Evangelischen Kirchen der Schweiz) mellett a Hit a Második Világban (Glaube in der zweiten Welt) nevű protestáns szervezetet bízta meg a svájci kormány a segítségnyújtás megszervezésével.80

26 MNL. OL. XIX-A-21-d.

27 Összefoglaló a protestáns és kisegyházak 1988. évi nemzetközi tevékenységéről. — MNL. OL. XIX-A-21-d.

28 A lengyel katolikus egyház segélyakciója az erdélyi menekültek megsegítésére. (1988. január 27.) - MNL. OL. XIX-A-21-d.

2« A svájci kormány segélye a magyarországi letelepülők számára, 1988. szeptember 27. - MNL. OL. XIX-A-21-d.

3° PÁNCZÉL Tivadar: Út az elnyomásból a szabadságba. A menekülőket befogadó egyház. Bp., 2010. (Kertvárosi helytörténeti füzetek) (továbbiakban: PÁNCZÉL, 2010.) 49- P-