Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kaszás Veronika: Magyarországi egyházak az erdélyi menekültekért 1987-1989 között
Magyarországi egyházak az erdélyi menekültekért 1987 és 1989 között Kaszás Veronika A magyarországi egyházak az állam első lépéseit jóval megelőzve, már 1987 nyarától elkezdtek foglalkozni az egyre növekvő számban érkező romániai, túlnyomórészt magyar nemzetiségű, erdélyi menekültek segítésével, majd e tevékenység 1988 elejétől intézményessé vált. Az egyházak az állami szervekhez képest gyorsan és rugalmasan voltak képesek felmérni a menekültek teremtette új szükségleteket és kihívásokat, és jól tudták kamatoztatni szociális tapasztalataikat ezen a területen. Az egyházak motivációja a menekültek felkarolása mögött sokrétű volt: egyrészt alapvető, „evangéliumi kötelességnek” tekintették a rászorulók megsegítését, készséggel vállalva át az államtól fokozatosan átértelmezett új szerepkörében olyan szociális feladatokat, melyet a hivatalos intézmények már nem voltak képesek maguk ellátni. Másrészt a romániai kisebbségeket sújtó politika, különösképpen a „falurendezési terv” keretében tervezett templom- és falurombolások szolidaritást és tettvágyat váltottak ki a magyar egyházakból is. Romániában a magyar egyházak ugyanis fontos szerepet töltöttek be az anyanyelvi kultúra ápolásában, a magyar közösségek összetartásában. „Romániában a magyar kisebbség utolsó, még viszonylag önállósággal rendelkező intézményei az egyházak. A homogenizációs politikának az 1980-as években kibontakozó újabb szakaszában éppen ezért - elsősorban a római katolikusok és reformátusok vonatkozásában - az egyházi keretek felbontására irányuló határozott törekvéseknek vagyunk tanúi”1 — írja a romániai magyar kisebbség helyzetével foglalkozó 1988. évi jelentés. A magyar államnak kifejezetten jól jött az egyház aktivitása, mivel számára diplomáciailag kényes ügyről volt szó, melyet igen óvatosan kezelt: mivel Románia „szocialista, baráti országnak” számított, a hivatalos retorika szerint értelmezhetetlen volt menekültekről beszélni a két ország viszonylatában. Új tendenciák az állam és az egyházak viszonyában „A kormány már jó ideje rájött, hogy óriási hiba volt az egyházak kikapcsolása a társadalom életéből. A fiatalság, a családok problémáinak megoldása meghaladja az állam lehetőségeit, és most, amikor krízis van, akkor most jó az egyház, akkor kell az ő segítségük. És be is akarják kapcsolni, amint azt bizonyos állami vezetők mindig újra hangsúlyozzák.”1 2 1 Ara-Kovács Attila - Dávid György - Joó Rudolf - Kőszegi László - Nagy József - Tóth Károly Antal - Vásárhelyi Judit: Jelentés a romániai magyar kisebbség helyzetéről. In: Medvetánc, 1988. 57-126. p., 96. p. 2 Frank Miklós müncheni lelkész, a Szabad Európa Rádióban. MTI hírarchívum, 1988. március 14. - http://archiv1988-2005.mti.hu - 2012. április.
