Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tózsa-Rigó Attila: A reformáció hatásai a polgári végrendelkezés gyakorlatában, pozsonyi és bécsi források példáján
A reformáció hatásai a polgári végrendelkezés gyakorlatában 49 kulására is.21 Az egyedül a hit által történő üdvözülés tétele mellett a reformáció másik fontos alapköve az isteni akarat teljesüléseként megjelenő felebaráti szeretet és az abból eredő gondoskodás volt.22 A hit és a felebaráti szeretet az evangéliumi tanítások szerint a keresztény ember vallásosságának két egymástól elválaszthatatlan eleme. A keresztény ember eszerint a hit által fogad be mindent, ami az isteni szentségtől származik, s az isteni kegy ily módon ösztönzi a hívő embert arra, hogy szeretettel forduljon felebarátai felé.23 * * Luther a hit és a szeretet kategóriáival egy jól megragadható orientációs alternatívát kínált a korabeli közösségek számára. Ennek egyfajta lecsapódásaként értékelhetjük például Nürnberg városának a szegénygondozásra vonatkozó 1522-es rendelkezését A nürnbergi Armenordnung megfogalmazója, Lazarus Spengler traktátusában hangsúlyozza, hogy a szegények gondozása nem az Isten előtti elszámolás miatt fontos, hanem azt alapvetően a Krisztusba vetett hit hívja elő a keresztény emberből. A hitnek ilyen irányú megértését pedig az egész közösség számára felismerhetővé kell tenni. Ahogy azt a nürnbergieknek a szegényüggyel kapcsolatos állásfoglalása is mutatja, a reformáció új definíciós kereteket adott a keresztény életvitelnek, s ezzel szoros összefüggésben a szegényekről történő gondoskodásnak is.2« A lutheri eszmék terjedése Magyarországon egybeesett annak a kettős folyamatnak az utolsó szakaszával, amelynek során egyrészt az egyház fokozatosan kivonult, ill. kiszorult a jótékonyság intézményesen végzett területéről, s az ispotályok a városi hatóságok irányítása alá kerültek, azaz más megközelítésből az egyház feladatkörének ezen része laicizálódott.2® Pozsonyban már a 15. század 20-as éveire sikerült a városnak irányítása alá vonnia a korábban az antoniták által alapított ispotályt. A városnak ilyen irányú törekvése nagymértékben illeszkedik abba az általános európai 21 SCRIBNER, ROBERT W.: Reformation, Carnival and the World Turned Upside-Down. In: BÁTORI, INGRID: Städtische Gesellschaft und Reformation. Spätmittelalter und Frühe Neuzeit. Tübinger Beiträge zur Geschichtsforschung hrsg. Von Josef Engel und Ernst Walter Zeeden. Bd. 12. Stuttgart, 1980. 234-264. p., 234. p. 22 Moeller, 1999.48. p. 23 Schwarz, Reinhard: Die Umformung des religiösen Prinzips der Gottasliebe in der frühen Reformation. Ein Beitrag zum Verständnis von Luthers Schrift „Von der Freiheit eines Chirstenmenschen”. In: In: Die frühe Reformation in Deutschland als Umbruch. Hrsg.: Moeller, Bernd. Gütersloh, 1998. (Wissenschaftliches Symposion des Vereins für Reformationsgeschichte. Bd. 199.) 128-148. p. (továbbiakban: S chwarz, 1998.) 128. p. 2« Schwarz, 1998.129-130. p. 23 Cevins, Marie-Madeleine DE: A szegények és a betegek gondozása a középkor végi magyar városokban. In: Korall, 2003. 11-12. 47-74. p., 65. p. Amint az közismert, a reformáció gyors terjedéséhez nagyban hozzájárult az a 15-16. század fordulóján széles körben elterjedt nézet, amely szerint az egyház átfogó reformra szorul. Az egyházi intézményekkel szembeni elégedetlenség egyik fontos eleme éppen az volt, hogy nem látja már el kielégítően feladatát a szegények támogatása terén, illetve más, a hívők lelki és fizikai gondozásától távol álló tevékenységekre koncentrál. Zeeden, 1981. 40-41. p.; ERDÉLYI Gabriella: Egy kolostorper története. Hatalom, vallás és mindennapok a középkor és a kora újkor határán. Bp., 2005. (Társadalom és Művelődéstörténeti Tanulmányok 38.)
